Kalandozások itthon

Nem kell repülőre szállni, nem kell határokat átlépni, hiszen kontinensünk néhány legszebb és legkülönlegesebb tája éppen itt van: Magyarországon. Cikkünkben egy régi és egy új kedvencet ajánlunk kóborlásra, ismerkedésre, pihenésre!

Belföldön töltené szabadságát? Jó ötlet: ma már lehetőségek egész sora várja az itthon nyaralókat. Csak néhány döntést kell gyorsan meghozni:

•    Az országon belül hova is mennénk,
•    és milyen típusú szállást keresünk (nyaralót, panziót, hotelt vagy wellness szállót)?

Miután kiválasztottuk a legmegfelelőbb szállást, nem árt, ha tájékozódunk, hogy milyen programok, illetve szórakozási lehetőségek vannak a környéken. Minden évszakban, de különösen nyáron jobbnál-jobb programok közül válogathatunk, mint például túrázás, kirándulás, biciklitúrák, szabadtéri színházi előadások, várjátékok, koncertek, fesztiválok, bornapok, stb.
Ha valaki nem szeretne ilyen szervezett programon részt venni, hanem inkább kettesben vagy a családdal szeretné tölteni a nyaralást, arra is számos lehetőség van. Szinte minden városban található szabadtéri strand, ahol egy remek nyári napot el lehet tölteni. Ezen kívül rengeteg múzeum, vár és kastély áll nyitva a turisták előtt, illetve profi túravezető nélkül is bátran nekivághatunk egy jó kis túrának. Magyarországon nagyon sok turistaútvonal található, akad köztük hosszabb és rövidebb is, így mindenki a saját edzettségéhez mérten eldöntheti, hogy mekkora túrát tud vállalni. Természetesen, ha csak egy rövid útvonalat választunk, akkor is remekül érezhetjük magunkat a szabadban, az erdőben, és sok szép dolgot láthatunk. 

Az elmúlt évtized kedvence: Káli-medence
A vulkáni tanúhegyek ölelésében megbúvó Káli-medence önálló tájegység a Balaton-felvidéken. Egyedülálló, sajátos természetföldrajza és szubmediterrán klímája miatt az országnak különleges és igen értékes része. Errefelé évente több mint 2000 órán át süt a nap és a Balaton mindig friss levegőt küld fölé, ezért sokan Toscanához hasonlítják a vidéket, és nem is véletlenül. A mandula, a levendula mind mediterrán tájakon honos növény, de itt buján nő, az illatot egyfolytában hozza-viszi a Balaton felől érkező déli szél.

A Káli-medence természet alkotta jelenségei is kiemelkedően értékesek. A medence kapuőre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű, ami Európában egyedülálló. A hegy valójában az egykori vulkán kráterében megszilárdult függőleges lávafolyás, ami hirtelen, minden fokozatosság nélkül emelkedik ki a tájból, így elég szembetűnő a látványa akármerről is érkezünk.

Ez a megszilárdult bazaltláva kúp tökéletes lenyomata annak a jelenségnek, ami valamikor 4-6 millió évvel ezelőtt gyakran történt errefelé, heves vulkáni tevékenységek közepette: a forró magma csak kifolyt, de a lávafolyást nem követte kőszóródás vagy törmelék kilövellés. A lecsurgó láva 20-40 centiméteres, 5-6 szögletű oszlopok formájában szilárdult meg, amelyek csúcsai elkeskenyednek és egy tű formájára emlékeztetnek, innen kapta a név is. A Hegyestű megmászható, gyalogosan és autóval is felkapaszkodhatunk rá. Egy erdei ösvény mentén juthatunk fel a tetejére, ahonnan remek panoráma nyílik a tájra. Beazonosíthatók innen a Káli-medencét övező tanúhegyek, így többek közt a Csobánc, a Badacsony és a Gulács is. 

Közel a fővároshoz


Egy belföldi utazás alkalmával nem érdemes kihagyni a Dunakanyart sem! A gyönyörű természeti környezet és a kanyarban elhelyezkedő települések gazdag látnivalói az ország egyik legkedveltebb turisztikai körzetévé teszik ezt a vidéket. A Dunakanyar mint kultúrtáj szerepel a világörökségi jelölt listán is. A térség települései közül talán a legszebb és leggazdagabb látnivalókat nyújtó város Visegrád. Budapestről legkönnyebben a 11-es úton érhetjük el, de a legszebb látványban akkor lesz részünk, ha a folyó felől közelítünk felé. Budapestről menetrendszerinti és sétahajók is rendszeresen indulnak Visegrád felé, de a Duna bal partjáról, Nagymarosról komppal is átkelhetünk. A város látképét középkori várrendszere és a királyi palota uralja.

A vár jelentőségét bizonyítja, hogy több alkalommal is itt őrizték a Magyar Koronát és a koronázási ékszereket, egészen 1529-ig koronaőrző helyként tartották számon. A török időket a Fellegvárnak sem sikerült átvészelnie. Többször gazdát cserélt, és ezek a cserék (ostromok) nem javítottak az állapotán, olyannyira, hogy később a törökök katonai célra való alkalmatlansága miatt önként magára hagyták. A helyreállítási munkák az alsó várhoz hasonlóan az 1870-es években kezdődtek, és tulajdonképpen a mai napig tartanak.

Patkó Ágnes