Ez a kapcsolat igen jól jön a turistának, ha Brüsszelbe utazik, mert az biztos, hogy amíg a reptérről a hotelbe ér, elég kevés flamanddal és vallonnal találkozik. A taxisok főként törökök, a szállodai poggyászhordók és az árusok jelentős része pedig arab vagy afrikai bevándorló. Persze ez csak színesíti a képet, még izgalmasabb a nyüzsgő város. A kultúrák keveredése is jót tesz Brüsszelnek, hiszen már nem csak a németalföldi festők tárlatát lehet megnézni, hanem van török kiállítás is. A főteret szinte ellepik az ázsiai turisták. Ha eddig gondolkodtak a hazai idegenforgalom szakemberei, hogy vajon hol vannak a kínai és japán turisták, akkor most megmondom: Brüsszelben. A belgáknak ugyanis sikerült az ázsiai országokban megteremteni azt az imázst, miszerint Brüsszel Európa fővárosa. És ha már egy ázsiai turista elindul a világba, hát Európából mi mást nézne meg elsőként, mint a fővárost! Azt azért még a belga turisztikai szórólapok is elismerik, hogy az EU szempontjából fontos városok között van Luxembourg és Strasbourg is, de aztán ennyi már legyen elég a messzi földről jött turistának! A helybeliek szerint a brüsszeli főtér Európa legszebb tere és noha ízlések és pofonok különbözőek, de ez alighanem így van. A Grand Place hét gyönyörű épülete közül a legfantasztikusabb a Király Háza (ez ma a városi múzeum), és a számtalan csodás szoborral díszített Városháza. A téren esténként kísérteties zenét játszanak és fényjáték szórakoztatja a turistákat. Állítólag mindennek az az alapja, hogy a legendák szerint egynémely házban gyakori vendégek a földöntúli lények. A meséket és legendákat illetően amúgy is zseniális brüsszeliek elterjesztették még azt is, hogy a főtér egyik házának oldalában látható szobor megérintése szerencsét hoz. Az ázsiai turisták ezrével simogatják az azóta egyre fényesedő alkotást. A központi téren keddenként virágpiac van, én még húsevő növényt is vásároltam, hadd rémüldözzenek az itthoniak.
A másik híres brüsszeli látnivaló az innen néhány percre lévő szobor, a Maneken Pis, vagyis a Pisilő kisfiú szobra. Alig tudtam lefotózni az alkotást, mert ottjártamkor is turistacsoportok tucatjai tolongtak a helyszínen. A Brüsszel jelképévé lett Pisilő kisfiúhoz nagyon sok legenda kapcsolódik, a történészek egy része szerint már az 1300-as években volt ilyen alkotás. A legelfogadottabb verzió szerint az 1600-as évek végén egy gazdag helyi család egyetlen gyermeke, egy ötéves kisfiú elveszett a vásárban. Öt napon keresztül kereste az apja, míg végül az egyik utcasarkon meglátta a fiát, amint éppen pisilt. A találkozás örömére készíttetett egy szobrot, ez lett a Pisilő kisfiú, Brüsszel jelképe. Az idők folyamán mindenki fel akarta öltöztetni a meztelen alakot, több mint hatszáz ruhát kapott a szobor, ezeket a városi múzeumban meg lehet tekinteni. Két-három naponta át is öltöztetik a Pisilő kisfiút, ottjártamkor éppen egy matrózruha volt rajta, de egy hirdetmény szerint később venezuelai indiánnak majd francia idegenlégiósnak öltöztetik. Az ázsiai turisták áhítattal figyelik a ruhacsere időpontjait és buzgón fényképezkednek a híres szoborral.
Csoki és sör
Nem volt könnyű dolgom, amikor elindultam, hogy megkóstoljam a helyi belga ízeket. Brüsszel főtere, a Grand Place mellett ugyan rengeteg az étterem, de ezekben főként kagylókat, rákokat és egyéb tengeri ínyencségeket kínálnak a vendégeknek, de vannak olasz és török éttermek is. Végül az egyik tavernában megkóstolhattam a speciális belga marhasültet. A pörköltszerű étel készítőjéről kiderült, hogy a pincérrel együtt Romániából érkezett, a rokonság egyébként Budapesten él és taxisként dolgoznak.
A nemzetköziség nem csak az ételeket illetően látszik Brüsszelben. A zsúfolt hotelekben is rengeteg az ázsiai vendég, na meg persze az uniós országok tisztségviselői és az üzletemberek is itt vannak. A vendégek többsége férfi, és ennek főként az éjszakai bárok tulajdonosai örülnek. Beszéltem egy török fiatalemberrel, aki night clubot üzemeltet, mint elmondta, ő különösen örül az EU-bővítésnek, mert ettől is várja a forgalma bővülését. Az biztos, hogy az EU fővárosa címmel Brüsszel nagyon jól járt. Persze ki is szolgálják a vendégeket, a szórakoztatónegyedben, a Heysel stadion mellett felépítettek például egy makettvárost, a mini Európát. Az országok táblácskája mögött a területre legjellemzőbb épület vagy egyéb dolog látható. A Magyarország tábla mögött még csak fű és gaz nő, de a szervezők megnyugtattak, ez csak ideiglenes, hamarosan kitalálják, mi az, ami a magyarokat leginkább jellemzi, és látható lesz a kiállításon. Már most is lehetőség van viszont arra, hogy a Magyarország felirat melletti kis gombot megnyomva a látogatók lejátsszák a himnuszt. Ilyenkor kétszeresen is könnybe lábad a magyar turista szeme: egyszer a meghatottságtól, másrészt pedig attól, hogy miként vágták rövidebbre himnuszunkat a szervezők. Vigasztaljon mindenkit az a tudat, hogy szinte minden olyan himnuszt megvágtak, amely hosszúnak és lassúnak ítéltetett.
A mini Európa mellett találjuk az Atomiumot. Ez a vas atomjának több milliárdszoros nagyítása, a furcsa alkotásban sétálgatni is lehet, és izgalmas kiállítással szórakoztatják a látogatókat. Ebben a negyedben sok más szórakozási lehetőség is várja a vendégeket, a mozipalotától az Európa-kvízig, ahol egyebek közt azt tudhatjuk meg, hogy a legtöbb burgonyát az írek fogyasztják, ugyanakkor minden negyedik belga családnál tartanak macskát. A létesítmények többségét ilyenkor nyáron késő estig fel lehet keresni, hiszen Brüsszelben éjjel negyed tizenegykor még szinte világos van! Aztán később mintegy öt perc alatt hirtelen sötét lesz.
Brüsszelben a hivatalos adatok szerint kilencszázezren laknak, persze ezt a számot növelik az Európai Unió különböző tagországaiból ideérkező tisztségviselők, de ők nem élnek itt folyamatosan. A lakások bérleti díja viszont egyre emelkedik, a taxi és a közlekedés szintén nem olcsó, az élelmiszerboltok árai viszont nem sokkal magasabbak a Magyarországon megszokottnál. Szinte mindenütt lehet kapni belga csokit és sört. Nem csak az idehaza is ismert márkákat forgalmazzák, hanem megkóstolhatjuk a cseresznyesört, a meggysört, több mint ötszázfajta izgalmas nedűt. Az pedig szinte lehetetlen, hogy valaki ne jusson hozzá megfelelő mennyiségű csokoládéhoz. Több boltban kúp alakú csokiöntő gép is működik, a turisták ámulatára. Néhol még cukormentes pralinét is ajánlanak a fogyókúrázóknak. Híres még a brüsszeli csipke. Mivel a helybeliek megszokták, hogy a turisták nem szeretnek több száz euróért izgalmas csipkekölteményeket vásárolni, ezért öt-hat euróért apró csipkedarabkákat is árusítanak, hogy legyen még egy kis szuvenír a táskában, biztos elfér a műanyag pisilő kisfiú mellett. Az egyenjogúság érdekében egyébként megalkották a pisilő kislány szobrát is.
A kisfiút a legenda szerint egy brüsszeli polgár csináltatta, akinek a gyermeke elveszett a vásárban, és órákig kereste, amíg végül megtalálta, amint éppen egy kerítésnél pisilt. A megtalálás feletti örömében a derék kereskedő megbízott egy helyi mestert, hogy készítse el az életnagyságú szobrot.
Kiss Róbert Richard