Mi a terület nagysága miatt főként zöldtrágyát használunk. A növényi károsítókat mechanikus úton irtjuk, gyűjtjük. Kórokozókkal szemben saját főzésű leveket, gyógynövény-kivonatokat használunk. Ezek a szerek nem szívódnak fel a növényekben, vízzel lemoshatók. Az ilyen módon előállított biotermék mennyiségében elmarad a hagyományostól és magasabb költségekkel állítható elő. A hiteles biotermék mindig drágább, mit a vegyszerezett földről származó, de jobb minőséget is képvisel.

• A biotermék fogalmával kapcsolatban mindmáig nagy zűrzavar uralkodik a fogyasztók körében. Régebben a férges almával azonosították a biotermékeket, ez ma mar természetesen nem így van. A „tanulóévek” időnként gyengébb minősége után ma már a biotermékek minőségben is fel tudják venni a versenyt a konvencionális gazdálkodásból származókkal.
• A reformélelmiszereket, natúrtermékeket szintén gyakran azonosítják a biotermékekkel, pedig az elnevezések egészen mást takarnak. Hogy mit tekintünk reformélelmiszernek, az részben annak a kérdése, mit tartanak éppen akkortájt egészségünk szempontjából különösen kedvezőnek. A natúrtermékek kevésbé feldolgozott, adalékanyagoktól többnyire mentes élelmiszerek, fogyasztásuk azonban nem minden esetben jelent egyértelmű előnyt, például a búzakorpában sokkal több szermaradvány halmozódhat fel, mint a búzaszem belső részében.
• Az ökotermék kicsit több, mint a bio. A gazdálkodási mód hivatalos megnevezése „Ellenőrzött ökológiai gazdálkodás”, de nem hivatalosan azonos értelemben használjuk a biogazdálkodás, ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás kifejezéseket. Angol nyelvterületen az „organic farming”, német nyelvterületen az „ökologischer Landbau” kifejezések ugyanezt jelentik. Az ökológiai gazdálkodást Magyarországon az EU rendelete, valamint a Magyar Kormány és az FVM-KöM közös miniszteri rendelete szabályozza, és rendszeresen ellenőrzi.

Miért választja ma valaki a biotermelést?
Őseim több száz évre visszamenőleg gazdálkodó parasztemberek voltak. Anyai nagyapámat, aki szegénylegényből lett a falu legmódosabb embere az ’50-es években kuláknak bélyegezték, bár csak annyi volt a bűne, hogy szorgalmas volt. Kezdetben, mint ifjú kertészmérnök, mások által ismeretlen zöldségkülönlegességeket termeltem a szabadpiacra. Az országban elsőként tőlem lehetett brokkolit, cukkínit, színes salátát vásárolni. Ekkor még az olcsó gazdálkodás, költségcsökkentés volt a cél, régi módszereket vettem elő. Bebizonyosodott: lehet műtrágya nélkül is termelni, nagyszüleim permetlevei is hatásosak. Az ő abbamaradt gazdálkodásukat folytatom: a vetésforgó, a zöldtrágyázás, a hold figyelembevétele a vetéseknél, a mészkénlé-főzés, stb. 1990 óta nem használtam tiltott szereket a földemen, 1998 óta vagyok ellenőrzött biominősített gazdálkodó.

Hogyan látja, nyitottak az emberek a biotermékek fogyasztására, vagy nem válogatnak?
Van egy réteg, aki egészségtudatosan él, ügyel arra, mit eszik. Ők tudják: a biozöldségek és -gyümölcsök vitamin-, ásványi anyag tartalma is magasabb, nem beszélve arról, amit már említettem, hogy mentes mindenféle egészségkárosító növényvédő szertől. Én nagyon fontosnak tartom a termelés mellett a termőföld, azaz a bolygónk megóvását. Itt térnék ki egy speciális termelési módra: a biodinamikusra. Jó tudni, hogy ez a forma szellemtudományos összefüggéseket is feltételez. A talaj, a növény gyógyításával, a körülöttünk lévő világ változásainak figyelembevételével vet és arat.

Ebben a rendszerben még szigorúbb követelményeknek kell megfelelni. Itt 7 év az átállási idő, ami egyébként 2 év, azaz 7 év tisztulás után mind a talaj, mind a tudat tekintetében mondhatja egy biodinamikus gazda, hogy „biotermékem van”. Kicsit talán okkultnak hangzik, de az én családomban nagyon ritkán betegek a gyerekek, nincsen allergiájuk, migrénjük. Fontos, hogy figyeljünk a gyerekeinkre, hiszen ők a mi példánkat fogják követni, úgy élnek és úgy étkeznek, ahogy azt tőlünk felnőttektől tanulták. A biotermékek fogyasztása szerintem elengedhetetlen része a hosszú életnek.

Kelemen Éva