Illat-kotta

Először is szükség van a múzsa csókjára, amelyet egy különleges nő (Givenchy), a család kertésze(Guerlain), avagy a nagymama fehérneműi (Jean-Paul Gaultier) képviselnek. Mind attól függ, hogy gyermekkorában milyen behatások érték a leendő nagy ember zsenge freudi tudatalattiját.Parfüm-, és legtöbbször egyben divattervezőink a megszokott sikersztorikat járják végig. Bronxi fűszeres fiaként születnek, vagy kis kalapüzlettel kezdik Párizs egyik eldugott utcácskájában, hogy aztán pár év vagy évtized múlva egy divatbirodalom közepén találják magukat. Az életrajzok kissé egyhangúra - született, élt, meghalt - sikeredtek, legfeljebb arra kapjuk fel a fejünket, hogy Issey Miyake épp az iskolába biciklizett Hiroshimában, amikor ledobták az atombombát.

Annál bővebbre sikeredtek a parfümöket elemző részek. A parfümök alkotórészei úgynevezett rétegeket alkotnak, amelyeket a könyv elég részletesen fel is sorol. Csak azt felejtik el megmagyarázni, hogy mit is jelentenek ezek a kifejezések, mint a felső- és középréteg, vagy az alapillat. Egy kis internetes kutakodással viszont erre is hamar fény derülhet. Tehát a parfüm teljes illata három fázisból áll össze, úgymint felsőréteg (fejillat), középső réteg (szívillat), és alapillat. Fejillatnak nevezzük azt az illatot, amelyet a fújás után az első pillanatokban érzünk. Ezt követi a szívillat, amely az első pár perc után érezhető. Az alapillat csak a fújás után fél-egy órával kezd kialakulni, de a parfüm minőségétől függően akár egész nap megmarad testünkön.


Az összetevők annyira aprólékosan vannak megadva, hogy kísértést érzünk, hogy mi is megkotyvasszuk a boszorkánykonyhánkban, már ha van otthon a spájzban neroli, tonkabab, ilang-ilang, vetiver, benzoin, tonka, tamboutifa, kardamon, tangerin és yuzu. Beismerem, hogy ezek a legextrémebb összetevők, ugyanis van olyan parfüm, amely valóban konyhai fűszerekből: tárkonyból, korianderből, kakukkfűből és bazsalikomból (is) készül. Természetesen az ördög itt is a részletekben, vagyis a megfelelő adagolásban rejlik.

Az illatok megkomponálása mellett az üvegcsék designja is nélkülözhetetlen feltétele a parfüm sikerességének. Az üvegcse külseje alapján nemcsak a benne rejlő folyadék tulajdonságaira lehet következtetni, hanem a megcélzott vásárlótípusra is. A kettő között - külső és belső - gyakran egy bonyolult szimbolika áll fenn, amit legfeljebb a bennfentesek ismernek. Még hátra van megtalálni azt a kifejező arcot, aki a reklámkampányon keresztül képes elbűvölni az embereket a "parfüm titkával".

Elgondolkodtató, hogy milyen kevés jelzőnk van egy illat leírására. Legtöbbször csak két jelzőt társítunk hozzá: kellemes vagy büdös. Néha hozzáfűzzük, hogy mire emlékeztet, az ementálira vagy a rózsa illatára. Ezért is érdekes kibogarászni - már csak szókincsbővítés szempontjából, - hogy a fordítók milyen és hány jelzőt használnak egy-egy illat bemutatásakor. Felsorolok egy párat: nehéz, erotikus, fűszeres, keleti, klasszikus, nőies, meleg, érzéki, romantikus, friss, könnyű, édes, hűvös, mámorító, élénk, időtlen, tiszta, közvetlen, elbűvölő, állatias, hipnotikus, pikáns, ártatlan, kiegyensúlyozott, vad, szemérmetlen, merész, modern, energikus, kábító, provokatív, szívfájdítóan egzotikus.

A parfüm viselésének is megvan a maga etikettje. Nem mindegy, hogy a nap mely időszakában, milyen jellegű parfümöt hintünk magunkra. Nappal a könnyedebb, gyümölcsös-virágos illat a javallott, míg estére a kicsit édesebb, keleti illatokat ajánlják. Ugyanez a felosztás a nyár és a tél tekintetében is, amikor fázunk meleg, nehézkes illatokba kell burkolózni.

A parfüm-viselés íratlan szabálya, hogy nem jó, ha egy parfüm uralja a környezetet. Ez esetben is igaz, hogy a kevesebb néha több. Minél hivatalosabb az alkalom, annál könnyebb, diszkrétebb illat "viselése" ajánlott, a súlyosabbakat tartogassuk a kedvesünk elcsábítására.

"A parfüm a mindannyiunkat körüllengő divat" - állt az egyik párizsi divatszabász, Balenciaga ars poeticájában, azt sugallva, hogy a ruhák mellett a parfümöknek is szükségük van a megújulásra. Ezért bizonyos időközönként az illatszerek egyfajta restauráláson is átesnek, hogy illataik megfeleljenek a modern idők követelményeinek. A 250 éves londoni Floris például kisebb-nagyobb változásokkal árulja a kétszáz éves parfümjeit is.

A parfümök az emancipációban is segítették a hölgyeket. Például az Avon a nőket helyezi a cég középpontjába: a vezetők 86%-a, és szinte valamennyi hálózatépítő nő. Az Avon másik érdekessége, hogy az alapítója eredetileg Bibliákkal kereskedett, míg rá nem szóltak, hogy a "párizsi parfümöt" szívesebben megvennék.

Manapság nálunk még mindig kevesen engedhetik meg maguknak, hogy márkás parfümöt vásároljanak, amikor egy átlagos üvegcse ára valahol 2 millió lej körül kezdődik.

A könyvet biztos hasznosan forgatják majd az illatszerbolt-tulajdonosok és az illatőrültek, de az ünnepnapi parfümvásárlók is betekintést nyerhetnek a márkák gazdag választékába. Számomra olyan volt az egész, mintha kottákat olvasnék. A hangjegyek szép sorban le vannak jegyezve, de ettől még nem hallod a zenét. A kiadó még egy kósza mintával sem kényeztetett el.

Női és férfi illatok

A női illatokat három jól körülhatárolható illatcsaládba sorolják. Megkülönböztetnek virágos, citrusos és orientális illatkompozíciókat. A legnépesebb tábor az első, idetartozik a női illatok fele. A virágos illatokat a gyöngyvirág, narancsvirág, jácint, írisz, rózsa, jázmin, nárcisz, szegfű stb. alkotják. A citrusfélék illatát a vanília, a déli virágok és a fűszeres illatok határozzák meg, a keletiesekét pedig a szegfűszeg, a fahéj és a szantálfa. A citrus és a fenyő hatású fanyar illatok az előbbieknél mindenképpen hűvösebb hatást keltenek.

Ma már a férfiak is bátrabban nyúlnak az illatszerekhez, amellyel kellemesebbé teszik megjelenésüket és hangsúlyozzák egyéniségüket.

Gozner Gertrud