Aki depressziós, az csak kivételes esetben sportol. Aki viszont tréningezik, versenyez, az legfeljebb egy nem várt kudarc után bánatos, de ekkor sem depressziós.

Sajátos kapcsolatot teremt a fogalmak között, ha kiegészítjük a képet az elhízással is. A testedzés jelentős hozzájárulás az optimális testtömeg eléréséhez, ugyanakkor a depressziót tekintve is a prevenció, a megelőzés általános és hatásos eszköze. Az összefüggés nem közvetlen, ám igen erőteljes. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a fiatalok, majd az idősebb korosztályok egyik fele aktív életvezetést folytat, melynek része a rendszeres sportolás, a másik fele depresszióssá válik. Bármennyire leegyszerűsített kép ez, kifejezi a lényeget.

Minden sportág hordoz sajátos testkultúrális értékeket, így igazán gazdag választék áll rendelkezésre egyéni ízléstől, motivációtól függően. Talán az újonnan formálódó, ún. extrém sportok is fokozzák majd a sport preventív hatását.
Ha a terápia során sikerül a depresszióval küzdőt valamilyen korábban űzött vagy kedvelt sportágra aktivizálni, akkor ez bizonyosan segít a gyógyulásban. A testedzés a teljes személyiséget érinti, sokoldalúan hat az egészségi állapotra.

A fizikai teljesítmény eleve depresszió ellenes hatású, s pozitív önértékelést ad. Látványos ez idős korban is, amikor a rendszeres sport erőteljesen csökkenti a feleslegesség érzését, hiszen a legszerényebb erő, gyorsasági vagy állóképességi teljesítmény is az egyén saját sikere, amely nem vehető el tőle.
Adott fizikai teljesítmény tehát erőteljes pszichés hatással bír, s megadja, visszaadja az ember önbizalmát, egyben örömélményt is nyújt. A sportágak többségében erős a szociális hatás is, elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását, azok erősítését.
A testedzés preventív és terápiás hatásánál egyaránt alapvető az egyén szempontjából kimerítő, tartós terhelések (pl. hosszútávfutóknál) endorfinokat felszabadító hatása. Depresszió esetén a sport ezzel a mechanizmussal ok-okozati gyógyító hatást is kifejt.

A dolgok bonyolultságát azonban jól mutatja, hogy ugyanez a mechanizmus kóros soványsághoz is vezethet, s nem a kívánatos testalkat elérése miatti pszichés zavar, hanem az endorfin felszabadulást célzó testedzés egyoldalúsága, az eufóriás táplálékmegvonás következtében.

Az elhízás, az anorexia nervosa és a bulimia megelőzésében és gyógyításában kiemelkedő szerepe van a jól alkalmazott testedzésnek.
A serdülőkori testsúlyproblémák kezelésében együtt jelentkezik a sport preventív és terápiás hatása, mivel egyrészt formálódik a fiatalok teste, kedvezően változik az izomzat és a zsírszövet aránya, másrészt, megint csak a teljesítmény, a sikerélmény segítségével, könnyebben megbarátkoznak testükkel, jobban elfogadják azt. Az ekkor gyakrabban jelentkező, akár anorexia nervosához is vezető kóros folyamat könnyebben fékezhető, sőt megállítható.
A sport nem csodaszer, hanem az élet természetes része. Ugyanakkor szerepet játszhat egyes kóros állapotok létrejöttében is, például a kórosan sovány tornászlányoknál vagy a már említett hosszútávfutóknál, ahol a mértéktelen edzést az endorfin utáni vágy motiválja.

Kétségtelen, hogy a depresszió társadalmi méretű terjedését csak hasonló volumenű, a populáció egészére kiterjedő tevékenység, a rendszeres testedzés állíthatja meg A sport minden életkorban érték, de különösen nélkülözhetetlen az egészséges ifjúság nevelésében, mivel serkenti a növekedést, az érést, formálja a személyiséget és befolyásolja az egész életmódot.

Dr. Frenkl Róbert