Ha nem dobban többet...

A mondás azt tartja, hogy legyen az élet hosszú és tartalmas, a halál pedig rövid és fájdalommentes. De sokszor a hirtelen halált rövid élet előzi meg: szinte évente van egy magyar élsportoló, aki hirtelen szívhalál áldozata lesz. Dr Osváth Péter sportorvos, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának, az Egészségügyi és Sportorvosi tanszéknek az adjunktusa lesz segítségünkre, hogy mi is történik a szervezetben, ha egyik pillanatról a másikra leáll a szív.

Élettani kisokos:A hirtelen szívhalál hátterében az esetek többségében (70%) kamrai ritmuszavar, ún. kamrafibrilláció áll. Az említett kamrai ritmuszavar esetén a kamra falában található izomsejtek működése nem összehangolt, így nincs hatékony összehúzódás, tehát vérkeringés. A kamrafibrilláció felléptétől számított 5 percen belül még valószínűleg maradandó károsodás nélkül visszafordítható a folyamat, 10 perc után a túlélés esélye már minimális.

Sokszor halljuk, hogy hirtelen szívhalál okozta a halálát valakinek, de mit is jelent ez?

A hirtelen szívhalál összefoglaló elnevezés, amely azokat a haláleseteket foglalja össze, ahol váratlanul, tünetmentesen, korábbi ismert szívbetegség nélkül következik be a tragédia. Oka a szív megállása, és még utólagos vizsgálatok, azaz a kórbonctani leletek sem tudnak szívbetegséget igazolni. A sportolók esetében a két éve elhunyt Ocskay Gábor esete nem a hirtelen szívhalál kategóriába tartozik, hiszen ő ismert szívbeteg volt, de a 2008 nyarán elhunyt 36 éves kenus, Kolonics György halálát nem előzte meg szívbetegség, az ő esete abszolút kimeríti a hirtelen szívhalál fogalmát.

A Magyar Kardiológusok Országos Szövetégének honlapja szerint napi 70 ember kerül a klinikai halál állapotába hirtelen szívhalál miatt. De szinte csak sportolókról hallunk, akik életüket vesztik egyik pillanatról a másikra. Veszélyeztetettebbek az élsportolók?

Igen, veszélyeztetettebbek is az élsportolók, de halálhírüknek nagyobb a hírértéke is. Tudni kell, hogy az élet végének a hirtelen szívhalál is az egyik formája, ez nem egy különlegesség. Az említett napi több tíz hirtelen szívhalál jelentős hányada idős, elfáradt szervezetű embereket érint, míg a sportolóknál a halál legtöbbször élete teljében lévő egészséges embereket ér utol. Sajnos a hirtelen szívhalál nem jelezhető előre. A sportorvosi vizsgálatnak, - mely 18 év alatt félévente, 18 év felett évente kötelező a versenysportot űzőknek - alapvető része a nyugalmi EKG, mely a rejtett zavarokat nem mutatja ki. Érdemes lenne a rendszeres terheléses EKG vizsgálat bevezetése is a sportolók körében, de ez sem zárja ki 100%-osan a kóros elváltozások meglétét, hiszen Koló rendszeresen esett át terheléses EKG vizsgálatokon, ami nem jelezte a hirtelen szívhalálnak még az írmagját sem.

Hogyan minimalizálható a hirtelen szívhalál az élsportolók körében?

Nagyon nehéz a megoldás. A legszakértőibb szemmel kell értékelni az EKG-t, már a felmerülő szívbetegség lehetőségének esetén is el kell tiltani a sporttól, a sportolástól. Gondoljuk végig, hogy az élsportolók életvitel-szinten űzik a sportot, ebből élnek, szinte csak ehhez értenek. Nagyon nehéz döntés egy feltételezhető veszély, egy bizonytalan lehetőség miatt örökre eltiltani, és kettévágni valaki sportpályafutását. Sok esetben itt egymásnak feszülnek az érdekek, orvos és sportoló között.

Mi a helyzet a hobbisportolókkal, ők is veszélyeztettek?

Semmiképpen nem szabad egy lapon említeni az élsportolókat a rekreációs céllal rendszeresen sportolókkal. A szív- és keringési betegségek ellen leginkább a mozgás véd. A heti 2-3 alkalommal végzett közepesen intenzív mozgás szinte kötelező, orvosi receptre felírandó.

Viszont mindenképpen érdemes, főleg a nagy rizikófaktorú egyéneknél - cukorbetegek, túlsúlyosak, vagy a keringési betegségekben szenvedők - a sportolás megkezdése előtt egy alapos orvosi kivizsgálás, és egy megfelelően képzett személyi edző segítségét kérni a legideálisabb és a leghasznosabb mozgásforma kiválasztásában.

Mit tehetünk a hirtelen szívhalál esetén?

Az első teendő, hogy kiderítsük, hogy a rosszullét eszméletvesztés vagy klinikai halál. Nem túl bonyolult felfedezni az életjelenségek hiányát, hiszen a klinikai halál a légzés és a pulzus teljes hiányával jár. Amikor kétségtelen kiderült, hogy a rosszullét klinikai halállal járt, akkor azonnal hívjunk mentőt, és késlekedés nélkül kezdjük meg az újraélesztést. Ebben az esetben még az sem számít, ha nem vagyunk szakképzett újraélesztők, hiszen a beteg állapotán rontani már nem tudunk, viszont ha sikerül a keringését fenntartani a mentő kiérkezéséig, megmentettük az életét. Nem szeretnék belemenni a szakszerű újraélesztés technikájába, de annyit érdemes mindenkinek megjegyezni, hogy a laikus újraélesztés célja a keringés fenntartása és nem a keringési státusz rendezése. A mellkas kompressziókat mindig meg kell, hogy előzze a légutak átjárhatóságának ellenőrzése, és 2-3 befúvásos lélegeztetés, majd 15 mellkasi kompressziót és 2 befúvást kell folyamatosan alkalmazni, az újraélesztés során egészen a végleges segítség megérkezéséig. Van egy eszköz is, ami elősegítené a sikeres újraélesztést ez a félautomata defibrillátor. Társadalmi kezdeményezés született, hogy félautomata defibrillátorral szereljék fel a tömegközlekedési eszközöket, önkormányzati hivatalokat, bevásárlóközpontok, sportegyesületeket és a vízpartokat.

Természetesen a defibrillátor használatához nélkülözhetetlen bizonyos szintű elsősegélynyújtói és újraélesztési ismeret. Hazai viszonyok közt a komplex újraélesztés egy 30 órás tanfolyam keretében elsajátítható, míg a félautomata defibrillátor használatát 2 óra alatt lehet megtanulni, de sajnos még nem mindenhol. Ma már az általános iskolák egészségtan óráinak keretében is oktatnak már elsősegélynyújtást, újraélesztést. Amikor a megelőzésnek a módjai korlátozottak, tisztességesen fel kell készülni a gyógyításra, melynek nélkülözhetetlen láncszeme az azonnali segítségnyújtás.

Haris Éva