Kóros kövérség

Az elhízás (adipositas, obesitas) definíciója egyszerű: a szervezet zsírtartalmának kóros felszaporodása, fő jellemzője pedig az átlagnál nagyobb testsúly. És még mielőtt bárki is azt gondolná, őt ez nem érinti, jobb, ha tudja, hogy a magyar népesség mintegy 60 százaléka túlsúlyos.

Mindenki kövér lesz?!
Nemrégiben sajnos igen borúlátó statisztikák láttak napvilágot: ha életmódbeli változásokra nem kerül sor, akkor 2010-re az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság 100 százaléka kövér lesz, 15 év múlva pedig mindenki cukorbeteg. Ez iszonyú jövőt jelez...

TTI
A tesmagasság és a testsúly között összefüggés van, ezért az egész testfelépítést kell figyelembe venni, amikor az ideális testsúlyunkra vagyunk kíváncsiak. Szakemberek, kutatók az egészséges testsúly kiszámításához az úgynevezett testtömegindexet (BMI – Body Mass Index) használják. Kóros kövérségről a 40-es testtömegindex fölött beszélünk, amit úgy kapunk meg, hogy a test súlyát elosztjuk a testmagasság négyzetével. Tehát ha 40-es testtömegindexe van valakinek, akkor az azt jelenti, hogy például egy 170 cm magasságú ember 115-120 kg, egy 180 cm pedig megközelíti a 130 kilót. Ők számítanak kórosan kövérnek.

Amikor már semmi sem segít…
Régebben úgy gondolták, hogy a kövérség adottság kérdése, amely veszélytelen, önmagában nem betegség, csak ha olyan mértékű, hogy az már a szervezet teljesítőképességét csökkenti. Napjainkban azonban a szakemberek az átlagosnál nagyobb testsúlyt mindenképpen kóros állapotnak tekintik, hiszen az előbb-utóbb biztosan zavart okozni a szervezetben: a kóros kövérséggel a kor, illetve súly előrehaladtával egy időben szinte törvényszerűen megjelenik a magas vérnyomás és a cukorbetegség. A kövérség okát tekintve is történtek változások a történelem folyamán. A kóros kövérségnek mindössze két százaléka vezethető vissza hormonális problémákra, és maximum csak harminc százaléka örökletes. Az érintettek fennmaradó 68 százalékának (tehát több mint fele!) a kövérséért a mozgáshiány és a helytelen táplálkozási szokások okolhatók. Mindenesetre ezek az adatok igencsak elgondolkodtatók… Egy emberről nem lehet tartósan 10-15 kilónál többet lefaragni. Azoknál, akiknél már teljesen kilátástalan a helyzet, nem segít semmilyen diéta vagy gyógyszeres kezelés, szóba jöhet egy olyan műtéti eljárás, amelyet már a hetvenes évektől hatékonyan alkalmaznak: a gyomorgyűrű beültetése.

A siker kulcsa: gyomorgyűrű
Ezzel az állítható méretű kis gyűrűvel, amelyet laparoszkópos (nem vágó, hanem szúró) technikával juttatnak be a beteg hasába, két részre osztják a gyomrot: a gyomorgyűrű fölötti kisebb, illetve a gyomorgyűrű alatti nagyobb részre. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha egy nadrágszíjat tennének fel a gyomorra, így a beteg képtelen egyszerre sokat enni, azt is csak úgy, ha alaposan megrágja az ételt, máskülönben az irritálja a minigyomrot. A gyűrű 10 évig maradhat bent, nem okoz semmilyen problémát. A későbbiekben az orvos a kívánt fogyás ütemének megfelelően akár többször is állíthatja, szűkítheti, vagy tágíthatja.

WÉBER KRISZTINA