|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
| Regisztráció | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||
|
|||
| A pesszimista szakemberek azt jósolják, hogy minden tíz emberből három a zajos modern kor betegségei miatt a jövőben a pszichiáterek segítségét kényszerül igénybe venni. E helyzetben döntő fontosságúvá válnak azok az ismeretek, amelyek szerint az ideg- és az immunrendszer nem egymástól elkülönülten működő egységek. Esélyt jelenthetnek a korszerű gyógyításban az őssejtkutatásban elért eredmények is. Nem számít az életkor Az emberi agyat károsodás érheti a méhen belüli életben. Az agy károsodásának lehet genetikai oka is, de a fejlődési rendellenességek és a magzati életben létrejövő károsodások kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet. Az emberi szervek fejlődése az embrionális szakaszban történik. Az agy fejlődése az agydomb kialakulásával kezdődik, és a terhesség második hónapjában az agyvelő, különösen az előagy indul fejlődésnek. Károkat okoz az anya terhesség alatti alkohol- és drogfogyasztása. Az agy károsodása a későbbi magatartászavarokban, tanulási nehézségben, súlyosabb esetben mentális retardációban (szellemi visszamaradottság) mutatkozik meg. A fertőzések pedig egyéb szervek fogyatékosságát és betegségeit okozhatják. Hogyan alakul ki a szellemi fogyatékosság? A Down-kórt kromoszóma-rendellenesség okozza, a 21-es kromoszóma triszómiája. Jellegzetes tünetei: a lapos arc, mongoloid szemrés a belső szemzug jellegzetes redőjével, a széles orrgyök, a nagy kilógó nyelv, a széles rövid nyak, valamint a csökkent szellemi képesség. Előfordulásának kockázata gyakoribb 40 éves kor feletti anyák terhességekor. Megelőzésére a terhesség korai szakában szűrővizsgálatot végeznek. Szülés során az agy károsodása mechanikus sérülés vagy oxigénhiány következtében alakulhat ki, többnyire elhúzódó szülésnél vagy a magzat nyakára tekeredő köldökzsinór zárja el az oxigén útját. A hypoxia következtében maradandó agyi károsodás jöhet létre. A Szülészek és nőgyógyászok Amerikai Egyeteme arra figyelmeztet, hogy a hypoxiáért, a vizsgált tíz esetből csak egy a felelős. Ezért fő okként a genetikai károsodásokat, az anyagcsere-rendellenességeket, a fertőzéseket, a traumákat, a szülőcsatornán történő áthaladáskor kialakuló agyvérzést vagy a méhen belüli történéseket jelölték meg inkább. A LELKI MEGBETEGEDÉSEK EGYRE JOBBAN FENYEGETNEK A modern kor az örökös „hajtással” és más, stresszt kiváltó tényezőkkel mind negatív hatású a kevésbé ellenálló személyek lelki életére. Például az USA-ban lelki megbetegedésekben szenved a felnőttek kb. 5-7 százaléka, a gyermekeknek pedig 5-10 százaléka. Számos amerikai páciens szorul pszichológus vagy pszichiáter segítségére. Nem kizárható, hogy a jövőben ez nálunk is így lesz. Depresszió A depresszió, mint minden pszichiátriai zavar, multifaktoriális megbetegedés. Kialakulása biológiai, pszichológiai és szociális tényezőkkel hozható összefüggésbe. Mai ismereteink szerint a major depressziós epizód az arra érzékeny egyéneknél alakulhat ki a fent említett valamelyik tényező hatására. A depresszióban szenvedő betegek alkohol- és/vagy drogfogyasztása az öngyógyítással hozható összefüggésbe. Skizofrénia és mániás depresszió A skizofrénia a pszichózisoknak egy olyan csoportja, amelyben a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás torzulása, a percepció (érzékelés) zavara és a realitással való kapcsolat zavara mutatkozik meg. Pozitív és negatív tünetek jellemzik. Mániás depressziónál a betegnél váltakoznak a tünetek, vagy indokolatlanul jó a hangulata, amelyet túlzott aktivitás jellemez (mániás szak), vagy kórosan lehangolt (depressziós szak). Dmitri Tkachev kollégáival az angliai Cambridge-ben működő Babrahami Intézetben szokatlan hasonlóságot fedezett fel a depresszió és a skizofrénia között. Az elhunyt betegek agyának vizsgálata során a mielin képződéséért felelős gének jelentős csökkenését – az idegszálakat izoláló zsíranyagokat – fedezte fel. A mániás depresszió és a skizofrénia tehát azonos genetikai okokkal rendelkezik, amelyet a tudósok most vizsgálnak. Pánikbetegség A pánikbetegség, amely a lakosság akár hat százalékát is érintheti, súlyos szorongásos rohamokban nyilvánul meg. A betegnek halálfélelme lehet. E betegséggel szomatikus tünetek is együtt járnak: heves szívdobogás, mellkasi fájdalom, hányinger stb. Ezen tünetek miatt gyakran gondolnak az első orvosi vizsgálat során infarktusra. A szorongásokkal teli gondolati rohamok akár 5-10 percig is eltarthatnak. Ez a betegség általában a fiatal és középkorú populációnál jelentkezik. A legutóbbi kísérletek azt mutatják, hogy kialakulásában fontos szerepet játszik az agytörzs, elsősorban néhány neuron. Számos betegség örökletes A postnatális (a születés utáni) időszakban, kedvezőtlenül hat minden megbetegedés, legyen szó fertőzésről, táplálkozási zavarról vagy anyagcsere-betegségről. A súlyos mentális zavarokhoz számos kórkép tartozik, idesorolható az autizmus is. A betegség 10 000 gyerek közül négyetötöt érint, a kora gyerekkorban két, két és fél éves kor körül jelentkezik, és a betegek között háromszor több a fiú, mint a lány. Jellemző a gyerekek szociális izolációja, gyakorlatilag képtelenek a kapcsolatteremtésre, bezárkóznak a saját világukba. Az autista gyerekek kb. 70%-a vagy kevésbé, vagy súlyosan értelmi fogyatékos. Jellemző a beszédkészség hiányossága, a ragaszkodás az egyforma dolgokhoz és a rituális motoros aktivitás. Ugyanakkor rendelkeznek szokatlan képességekkel, amit „tudósszindrómának” nevezünk, például alacsony mentális képességnél kiugró számolási vagy emlékezeti képesség. Az előidéző okok között találkozunk genetikai tényezőkkel, kromoszóma- rendellenességgel. Szerepe lehet a betegség kialakulásában a prenatális és szülési károsodások előfordulása. MRIvizsgálatokkal kimutatták, hogy a kisagy a korai szakban abnormális fejlődésen megy keresztül. Mindezen fent említett tényezők együttes hatására keletkezik zavar a neurotranszmitterek egyensúlyában, amely felelős a kognitív károsodásért és az autizmus többi tünetéért. A kifürkészhetetlen epilepszia Az epilepszia, időszakos rohamokban jelentkező, eszméletvesztéssel járó központi idegrendszeri ingerületi állapot. Minden életkorban előfordulhat. Az agy elektromos tevékenysége kórosan megváltozik. A rohamok klinikai tünetei igen változatosak, a kis roham (Petit mal) pillanatnyi emlékezetkieséssel jár, a nagy roham (Grand mal) fokozott görcsökkel, eszméletvesztéssel jelentkezik. A betegnél személyiségváltozás is megfigyelhető. Kiváltó oka lehet bármilyen központi idegrendszert károsító folyamat, például anyagcserezavar vagy gyulladás (meningitis, encephalitis). Nem ismeretlenek egyes agyterületek apróbb diszfunkciói sem, amelyek nehézségeket okoznak az olvasásban (diszlexia), írásban (diszgráfia), helyesírásban (diszortográfia) és számolásban (diszkalkulia). Mindezen problémák az átlagon felüli intelligenciával rendelkező gyermekeknél is felmerülhetnek. Létszámuk folyamatosan nő, bár még csak a tanulók körülbelül két százalékát érinti. Például az USA-ban diszlexiától, azaz „szóbeli vakságtól” a lakosság 5-10%-a szenved. 2003 júliusában Sally E. Shaywitz és kollégái a Yale Egyetemről bebizonyították, hogy azok a diszlexiás emberek, akik még gyermekkorukban tanulnak meg helyesen olvasni, másképp használják agyukat, mint azok, akiknél az olvasással kapcsolatos problémák felnőttkorukig húzódnak. Az előbbiek ugyanis e hiányosságukat azzal kompenzálták, hogy olvasás közben bekapcsolják agyuk más területeit is. A fent említett tanulási nehézségek időben elkezdett fejlesztéssel korrigálhatóak. Hasonló meglepetést váltott ki az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia Kiáltványában nemrég publikált vélemény, miszerint: a siket embereknél is megtalálható az agy nyelvi aktivitása. Amikor ugyanis az önkéntes kísérleti személyek jelbeszédet használnak, jelentősen aktivizálódik és vérrel telítődik meg agyuk éppen azon része, amelyek a halló embereknél a hang feldolgozásáért és a beszéd irányításáért felelnek. Mi következik e meglepő ismeretből? A nyelvi kommunikáció az agyunkban sokkal absztraktabb bázison zajlik, mint ahogyan azt általában feltételezték, és az agy központjai sokkal komplexebb módon dolgozzák fel a kommunikációs jeleket. NÉHÁNY GYULLADÁSOS AGYI MEGBETEGEDÉS ● Kiterjedt szklerózis (encephalomyelitis disseminata) Ez a krónikus progresszív neurológiai megbetegedés ma a világon egymillió embert érint. Mechanizmusát eddig nem sikerült teljesen megfejteni, azonban mindenképpen a beteg központi idegrendszerének immunrendszerébe való beavatkozás következményének tartják a tudósok. A mielintok fokozatos destrukciója következik be. Ez a tok egy zsírréteg, amely az egyes idegsejteket választja el, és elvékonyodása, elhalása a neuronok közötti kommunikáció összeomlásához vezet. Általában a 30. életév körül következik be. Tünetei közé tartozik a látásromlás, a húgyhólyag és a végbél záróizmának működéskiesése. Eddig nem ismeretes hatékony terápia, a kezelés során immunszupresszív szereket használnak, amelyeknek azonban nem kívánt mellékhatása is van. Most egy új eljárást fedeztek fel: az őssejteknek a központi idegrendszer sérült területeibe történő transzplantációját. Ott pótolhatják a károsodott mielinszövetet. Más szakemberek e betegségért felelős géneket próbálják azonosítani, hogy ezt követően kiiktathassák. ● Meningitis – agyhártyagyulladás Okozói lehetnek baktériumok (meningococcus), vírusok és más mikroorganizmusok is. E betegség néhány formáját az emberek is terjeszthetik egymás között. Tünetei: láz, fejfájás, fényérzékenység, tarkókötöttség, hányás. Súlyos esetben előfordulhat eszméletvesztés vagy az agy, a gerincvelő érintettsége is bekövetkezhet maradandó károsodással (például siketség). Bakteriális gyulladások esetén célzottan vagy széles sprektumú antibiotikummal kezelik. A meningococcus természetes előfordulási helye a garat, a kórokozó a nyirokutak mentén jut el az agyhártyára, majd ott gyulladást okoz. A betegség alacsony ellenálló képességnél is bekövetkezhet. Előfordulása gyakori fiatal korban. ● Encephalitis – agyvelőgyulladás Okozhatja a kullancs által terjesztett kullancs encephalitis vírus. Tünetei: láz, levertség, végtagfájdalom, tarkókötöttség, eszméletvesztés, légzésbénulás. A betegek egy részénél halál is bekövetkezhet. ● Veszettség okozta encephalitis Időben érkező oltás nélkül 10-30 nappal a fertőzött állattól való megbetegedés után delírium, apátia, ingerültség, étel és italfogyasztás közben jelentkező fájdalom jelentkezik. Kezelés nélkül halálos kimenetelű lehet. ● Luesz (szifilisz, vérbaj) E betegség következményeitől szenvedett 1920-ban a pszichiátriai osztályok betegeinek fele. Csak 1943 óta gyógyítják penicillinnel. Ez a tragikus következményekkel járó fertőző betegség sújtotta néhány ismert művészünket is. A betegség nemi úton terjed, az első és a második stádiumban gyógyítható, a harmadik stádiumban megtámadja a kórokozó az idegrendszert (progresszív paralysis), majd demenciát és halált okoz. A lefolyás hosszadalmas, a különböző stádiumok között évek telnek el. Alzheimer, Parkinson és a többiek... Az Alzheimer-kórt először a 20. század elején, 1907-ben Alois Alzheimer német orvos azonosította. Ronald Reagan amerikai exelnök betegsége újra ráirányította a figyelmet az Alzheimer-kórra. Avilágon ebben a betegségben összesen mintegy 30 millió ember szenved. Az előrejelzések szerint azonban 2030-ig a betegek száma eléri a 34 milliót. A kór ugyanis a szervezet öregedésével áll összefüggésben. Miről is van tulajdonképpen szó? A betegség során az idegsejtek száma csökken, az agyban káros fehérjék keletkeznek. A kutatások egyik ágának eredményeként elképzelhető, hogy az APP (béta-amyloid prekurzor protein) termeléséért felelős 21. kromoszóma valamelyik génje felelős az Alzheimer-kór kialakulásáért. A gén mutáns változata hozza létre a béta-amyloid proteineket, plakkokat és felgyorsítja lerakódásukat az agy bizonyos területein. Ezáltal jönnek létre a különböző tünetek, mint a nyelvi és kommunikációs nehézségek, az emlékező- és értelmi képességek fokozatos leépülése, a demencia. Végül a beteg már legközelebbi hozzátartozóit sem ismeri fel. Az Alzheimer-kór az időskor betegsége, amely valamivel gyakrabban érinti a nőket. Genetikai összefüggések is felmerülnek. Egyenlőre nem ismerjük a kór „okozóját”, leginkább vírusfertőzésre, a környezet mérgező hatásaira és az immunrendszer zavaraira gyanakodnak a tudósok. Korai figyelmeztető jelek lehetnek a beszédzavarok, az időnkénti emlékezetkiesés, rossz idő- és térbeli orientáció, valamint a személyiségváltozás. A kutatók jelenleg a kezelés egyik lehetséges módjaként olyan gyógyszert javasolnak, amely az agyban lévő neurotranszmitterek (acetycolin, glutamát) aktivitását befolyásolja, így javítva a memória működését. Mozgáskoordinációs zavart idéz elő a Parkinson-kór. Kiváltó oka a sejtek – a substantia nigrának nevezett kisagy területében lévő neuronok – progresszív elhalása. A Parkinson-kór összefügg az agyban található dopamin nevű neurotranszmitter alacsony aktivitási szintjével. A terápiák többsége ma az elvesztett dopamin pótlására koncentrál. A MODERN FELFEDEZÉSEK IS BESZÁLLNAK A KÜZDELEMBE Az agykárosodás ellen folytatott állandó harc során egyre nagyobb figyelmet szentelnek az új technológiáknak. A legfrissebb műszer az agystimulátor, amelyet a hasüregbe ültetnek be, és bőr alatti kábellel kötik össze az agymozgást ellenőrző területével. Az alkalmazott gyenge elektromos impulzusok képesek enyhíteni az olyan tüneteket, mint a remegés, az izommerevség és a mozgáskoordinációs zavarok. A beavatkozás kedvező hatásai nemcsak a Parkinsonkórnál, hanem néhány más károsodás kezelésénél is beválhatnak. Más kutatás eredménye az agytevékenység erősítésére összpontosít. A tudósok elektromos chipet fejlesztettek ki, amely képes utánozni a legfontosabb memóriaterület, a hipocampus funkcióját. Kísérleti állatokként patkányokat használtak, amelyek agyi struktúrája hasonlít az emberéhez. A megoldásnak azonban ellenzői is vannak, akik szerint a kívülről irányított chippel vissza is lehet élni. Segítségével idegen személy befolyásolhatja a chip tulajdonosának intelligenciáját, személyiségét és tetteit... Denevérnyál Az agy különböző károsodásához vezetnek a daganatok és az agyi érkatasztrófák is. Különösen veszélyes a magas vérnyomás. Az agyvérzés akut kezelésére „csodagyógyszernek” kikiáltott új készítményen dolgoznak a kutatók. A dezmotepláz- enzimet (DSPA) jelenleg az ausztrál Monash Egyetemen vizsgálják. Ez a véralvadásgátló anyag hosszabb ideig használható, mint az eddigi szerek. Érdekesség, hogy e különleges hatékonyságú anyagot eredetileg az ott élő vérszívó denevérek nyálából nyerték ki. Az enzim felhígítja a denevér áldozatának vérét. A DSPA-enzim ígéretesnek tűnik az agyi érkatasztrófák kezelésénél, mert a thrombust hatékonyan képes oldani. Mivel jár a klinikai halál? Egyenlőre azonban sajnos számos beteget még nem tudnak megmenteni az orvosok. Azonban több millióan, akik túlélték például a szívműködésük leállását, visszatérésük után halálközeli élményekről számolnak be, amelynek hivatalos elnevezése Lazar-szindróma. Ezzel áll összefüggésben a klinikai halál. Az elbeszélésekből úgy tűnik, hogy a páciens saját teste felett lebeg, és figyeli, mi történik körülötte. Ezután a páciens a klinikai halál állapotában állítólag szűk, sötét alagúton repül egy másik, fényesebb világba. Ott gyakran lágy zene kísérete mellett tájakat és embereket – gyakran már meghalt szülőket és közeli hozzátartozókat – lát. A tudósok úgy vélekednek, hogy ezt a tudat megváltozott állapota okozza. Donald K. Siegel amerikai pszichológus ezt az állapotot „komplex víziónak” nevezi. Az agy, amelynek az érzékszervekkel való kommunikáció kiesése után hiányoznak a külső ingerek, saját képeket kezd kialakítani. Mások szerint misztikus tapasztalatról van szó, amelyet nem lehet egyszerűen csupán az agyban fellépő oxigénhiány által okozott hallucinációkkal megmagyarázni. HOGYAN DOLGOZIK A MEMÓRIA? Értelmes emberek több ezer éve lakják a bolygót, azonban a tudomány eddig még nem fejtette meg, hogyan is működik a memóriánk. A memória elvesztésével nemcsak számos agykárosodás áll kapcsolatban, de gyakran még az egészséges embernél sem működik hibátlanul. A szakemberek most fedezték fel a hipocampus új funkcióját, amely igen fontos memóriaállomások alkotásánál és felidézésénél. Hipocampus (latinus hippocampus, görögül hippokampos – tengeri csikóhal) félkör alakú nyúlvány az agy alsó részében. A limbikus rendszer része, vagyis azon agyterületé, amely kapcsolatban áll mind a memóriával, mind a fajfenntartást (táplálékszerzés, szaporodás, utódokról való gondoskodás) szolgáló ösztönökkel. A hipocampus fontos sszerepet játszik az emlékek raktározásában. Emellett létezik még szemantikus memória is, amely a tényszerű információkkal áll kapcsolatban (például emberek, városok stb. nevei). Részlegesen a hipocampustól is függ, azonban csak a memóriába íráskor és az új felidézéskor. A reményt adó neuroimmunológia Több évtizeden át a szakemberek az idegés az immunrendszert egymástól független, működésileg és biokémiailag eltérő, komplex rendszereknek képzelték el. Ez a korábbi megállapítás azonban már nem érvényes! Ehhez hozzájárul a modern technológia felhasználása a molekuláris ábrázolásban és a genetikában. Azt bizonyítják, hogy az ideg- és az immunrendszer kölcsönösen befolyásolják egymást – egészségben és betegségben is. Fontos küldetése van a neuronnak – egy speciális sejtnek, amely elektrokémiai impulzusok formájában (2- 160 m/mp sebességgel) képes fogadni és vezetni ingereket, jeleket a neurotranszmitterek segítségével. Mindannyiunknak több milliárd neuronja van Már 100 évvel ezelőtt felismerték a kutatók, hogy a neuronok a szinapszisoknak nevezett kapcsolatokon keresztül kölcsönösen kommunikálnak egymással. Azt azonban csak most állapították meg, hogy az immunrendszer sejtjei is hasonlóan kommunikálnak egymással. És ami még fontosabb – a két rendszer néhány molekulája közös! Egy piramisneuronon, amelyből az agyban mondjuk körülbelül húszmilliárd van, háromezer-tízezer szinapszis lehet. Ma már további bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy a neuronális szinapszisokat az agy immunreakciói befolyásolják. Adöntő felfedezés az a megállapítás, amely szerint, az a molekula, amely az immunrendszer sejtközi felismerésében részt vesz, jelentős szereppel bír az agyi ideghálózatok összekapcsolásában is. Az említett molekula a „nagy történeti-kompatibilis komplex” elnevezést kapta. Ezenkívül azon molekulák száma is egyre nő, amelyeket korábban csak az idegrendszeren belül mutattak ki, és most a kutatók az immunrendszerben is felfedeztek. Idetartozik az említett „nagy történetikompatibilis komplex” molekulán kívül a szemiforinnak nevezett molekula is. Ez a molekula segít bizonyos autonóm idegsejtek tevékenységének irányításában. A szemiforinok azonban igen sűrűn előfordulnak néhány immunsejtben is, de ott játszott szerepük egyelőre rejtély. Mindkét rendszer biokémiai és sejtinterakciói igen nagy kutatói érdeklődést váltottak ki, legfőképpen azzal kapcsolatban, hogy a két élettanilag fontos rendszer hogyan tudja kölcsönösen befolyásolni egymást. Így született meg a neuroimmunológia, mint tudomány. Ez az agykárosodásoknak és egyéb idegrendszeri kórképek ígéretes gyógyítási lehetőségeit (beleértve az Alzheimerkórt) is magában foglalja. Az alkalmazkodó őssejtek Tavaly májusban skóciai tudósok az embrionális őssejtek osztódását elindító és ugyanakkor differenciálódásukat fenntartó új genetikai tényezőt azonosítottak. A hihetetlen felfedezést nanognak nevezték el, Tir nan Og, a kelta mitológia „fiatalság földje” fogalom után. Ezzel a tudomány egy újabb fontos lépést tett a korlátlan lehetőségek felé. Kezdetben az az elképzelés élt, hogy az őssejt azonos az éretlen sejtekkel, és ezekből a még éretlen sejtekből bármilyen sejttípus kifejlődhet. Ezeket felnőtt egyedekből is ki lehetett nyerni, és ez növelte a sejtek felhasználásának lehetőségét számos betegség gyógyításában – beleértve az agyat és a teljes idegrendszert károsító betegségeket. Miközben a kutatók egy sor etikai problémát is elkerültek, amelyek az emberi embriókból, illetve az állati transzplantátumokból származó őssejtek felhasználásánál viszont felmerülnek. Állandóan megújulnak Az eddigi tanulmányok az őssejtek alkalmazkodóképességével foglalkoztak. E szerint a csontvelőből kinyert sejtek megújíthatnák nemcsak a májszövetet, hanem a neuronokat is. A vizsgálat közben a sejtek megváltoztatták saját differenciált pályájukat és különböző formákat vettek fel. A legújabb tudományos eredmények azonban cáfolják ezt az elméletet. Azt feltételezik, hogy az őssejtek azzal teszik lehetővé a szövetek új fajtájának keletkezését, hogy már létező sejtekkel olvadnak össze. Az őssejtek úgy „mentik meg” az addig károsodott sejteket, hogy egészséges kromoszómákat nyújtanak számukra. Nem csak egyetlen gén Nagyon fontos az említett legújabb skóciai felfedezés. További kutatásoknak kell azonban bizonyítaniuk, hogy a nanognak van-e valamilyen szerepe a pluripotencialitásban, vagy csak az őssejtek számára van jelentősége. A nanog faktor azonosítása után megállapítható volna: melyik az a gén, amelyre hat. Ez a tudósok számára lehetővé tenné az őssejtek irányítását például az agysejtek elhalása esetén, amely tipikus jelenség például az Alzheimervagy a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél. KOUKAL MIHÁLY |
|||
|
|
|||
| « Vissza | |||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Minden jog fenntartva