|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
| Regisztráció | |||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||
|
|||
| A gyógymódok fejlődésének köszönhetően ma már nemcsak megelőzhető a rák számos fajtája, hanem sikeresen kezelhető is a már kialakult betegség. Mindezek ellenére azonban szomorú valóság, hogy Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések átlagban naponta 92 ember haláláért felelősek. Egy évben ez 33 679 ezer áldozat! (Nemzeti Rákregiszter-adat.) Hazánkban a rák így a második leggyakoribb halálozási ok, amelyet csak a szív és érrendszeri megbetegedések előzik meg. A rák nagyobbrészt az idősebb korosztályt fenyegeti, de előfordulását tekintve nem ritka a húsz év alatti és a gyermekkorban felfedezett megbetegedések száma. Az orvosok kíméletlen harcot folytatnak e kórral szemben, s minél korábbi stádiumban kezdik meg a műtéti, gyógyszeres vagy sugárkezelést, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Milyen rémről is van szó?  Kétféle daganatot különböztetünk meg, amelyek a szervezet bármely részén felbukkanhatnak: a jó- és a rosszindulatút. Az előbbinél a rekordot egy negyvenhét éves román nő tartja, akinek a szervezetéből idén januárban egy nyolcvan kilogrammnál nagyobb tömegű jóindulatú daganatot távolítottak el. A jóindulatú (benignus) daganat jellemzője, hogy körülhatárolt, tokkal redelkezik és keletkezése után, ha növekedésnek indul, akkor sem okoz metasztázist (áttétet). Sebészeti úton eltávolítható. Ez azonban nem érvényes a rosszindulatú (malignus) daganatra. Kontrollálatlan sejtnövekedés jellemzi: a daganatsejtek összekapaszkodnak a környező szövetekkel. Jellemző még a daganat gyors növekedése. Ez olyankor következhet be, amikor a sejtet inger vagy károsodás éri úgy, hogy a szervezet genetikai instrukcióit már nem képes követni. Komoly veszélyt akkor jelent a beteg számára, amikor az egészséges szöveteket kezdi el pusztítani. Új esélyt ad a genetika és az immunológia 2002 novemberében úgy hatott az új felfedezés híre, mint a kiszáradt sivatagban a záporeső: skót tudósok megtalálták a „halálos gént”. Ez a gén felelős az egészséges sejtek elpusztulásáért, és a rákos sejtek virulásáért. Ma a kutatások során a genetikusok a legnagyobb eredményeket ígérik. Amennyiben sikerülne az elkövetkezendő kutatások során a károsodott gént definiálni, amikor még nem okoz betegséget, akkor a modern génsebészet segítségével képesek lennének az ilyen géneket egészségesre cserélni. Még nem tudjuk pontosan, mi a rák úgynevezett elindító – daganat promoterje. A daganatos betegségek kialakulásánál szerepet játszanak a genetikai determináltságon kívül a különböző rizikófaktorok. Ezek a mennyiségileg és minőségileg elégtelen táplálkozás, a dohányzás, a környezetszennyező méreganyagok, az ultraibolya és a röntgensugárzás a le gyengült immunrendszer, de szerepelhet az okok között a pszichés megterhelés, a tartós stresszállapot is. Az így keletkezett elsődleges gócpontból a károsodás a vérkeringés vagy a nyirokutak által terjed a test többi részébe, ahol másodlagos daganatok, azaz metasztázisok keletkeznek. A rosszindulatú daganatok terjedése a rák ollóira emlékeztet – így született meg a betegség elnevezése is. Az embereknél a rosszindulatú daganatok fajtája is különböző. Hogy milyen a daganat fajtája, az attól függ, hogy milyen típusú sejtből vagy szövetből indul ki. Például a lymphoma a nyirokszövetből, a karcinóma a hámszövetből, a szarkóma a csontszövetből kiinduló malignus tumor. Fontos a rosszindulat mértéke is, amely nem mindig azonos. A férfiaknál a leggyakrabban a tüdőt és a vastagbelet támadja, nőknél többségében a mell- és a méhnyakrák a jellemző. A sejtek ellenőrizhetetlen osztódásának különböző formája van. Néhány rákossejt-típus nagyon agresszív, gyorsan növekszik. A test többi részébe további alattomos daganat áttétet küld, így keletkeznek a metasztázisok. A rák más formái (például a prosztatáé) lassan fejlődnek. Egyetlen közös befejezés létezik: a rák minden formája károsítja a „kényszerű” vendéglátó szervezetét azzal, hogy különböző mértékben zavarja az alapvető életfunkciókat. Ezt akadályozhatnák meg a jövőben az immunológia legújabb felfedezései. Az immunrendszer az emberi szervezet védekező rendszere. Fehérvérsejtek (lymphocyták) és ellenanyagok alkotják, amelyek feladata a baktériumok, a vírusok és a daganatok elleni védekezés. A rák minden fajtája elsősorban károsodott immunrendszerű egyéneket érint. Az immunrendszer megerősítése az egyik fontos megelőzési és kezelési lehetőség. A másik kezelési mód, hogy laboratóriumi körülmények között előállíthatóak az ellenanyagok. Ez az anyag lehet gyógyszeres kezelés vagy radiofarmakum. A bejuttatott ellenanyag később a testben csak a rákos sejteket támadná meg, az egészségeseket pedig megkímélné. Ez egy másik kezelési irány, amely állandóan fejlődik és igen biztató a betegek számára. Természetesen a teljes siker még várat magára... Számos példa van a gyógyulásra Gyakran hallani olyan információkat is, miszerint a tudósok új orvosságokat fedeztek fel. Például szakemberek 140 betegen éppen a tüdőrák új gyógyszerét tesztelik. Természetesen az új felfedezésekkel más területeken nem ér véget a kemoterápia korszaka. A reményt azonban eloszlatja, hogy találnak egy univerzális gyógyszert, amely az egyedüli kezelési mód lehet. A nyirokcsomó-daganatok, mint például a Hodgkin-kór gyakran támadja meg a húsz év körüli fiatalokat is. Tény, hogy a hetvenes évekig a megbetegedés halálos volt. Diagnosztizálni ugyan jól lehetett, a betegek azonban három éven belül meghaltak. Később ugyan javult a sugárzási technika, megjelentek a gamma-sugarak, a lineáris gyorsítók, amelynek köszönhetően a sugárzás erősebb, nagyobb mélységig jut el, csak a kijelölt területet érinti és nem károsítja az egészséges szöveteket. Ezzel jelentősen javult a gyógyulás esélye. A citosztatikumok is hozzájárultak a rák elleni egyre sikeresebb harchoz. Ezek a sejtek osztódását gátló anyagok fokozatosan avatkoztak be az egyes sejtfejlődési fázisokba. A sejtek a testben – beleértve a malignus sejteket is – ugyanis nem egyszerre, hanem az osztódás különböző stádiumában keletkeznek. A citosztatikumok kombinációjával sikerült e sejteket elnyomni vagy teljesen elpusztítani. Az új eljárások alapján a daganatoknak ez a típusa ma már sikeresen gyógyítható. Egy orvosokból álló csoport háromszáznál több beteget is kezelt egy időben annak érdekében, hogy bebizonyítsák: 40 éves korig a betegek kilencven százaléka meggyógyul. Korra való tekintet és a megbetegedés terjedelme nélkül ez az összes beteg háromnegyedét jelentette. A kezelés annyira sikeres volt, hogy a gyógyult női betegek közül többen is egészséges gyermeknek adtak életet. Nemrég ismét nagy érdeklődést váltott ki a devitalizáció, a rosszindulatú daganatok vérellátásának célzott elzárása, amelyet dr. Fortyn alkalmazott először 1957-ben. Az eljárás során a vér elzárásával megszűnik az oxigén- és tápanyagellátás, így a daganatos sejtek elveszítik életképességüket. A rák nem vár… Minél hamarabb fedezik fel a betegséget és kezdik el a kezelést, annál nagyobb a gyógyulás esélye, ezért rendkívül fontos a rendszeres szűrővizsgálat. Semmit nem szabad halogatni! Különösen a mellrák előfordulása gyakori. Amennyiben az ember tisztában van a veszéllyel, már csak rajta múlik, hogy él-e a szűrővizsgálat lehetőségével. Döntő lehet, hogy hiszünk-e a gyógyulásban. Nemrégiben egy kutatócsoport olyan felmérést készített, amelyből kiderült, hogy azok a betegek, akik bíztak a kezelés sikerében és meg akartak gyógyulni, nagyobb arányban győzték le a kórt, mint társaik. Az alattomos kór előfordulása Lássunk egy rövid áttekintést a daganatok szervrendszerenkénti előfordulásáról. Az emésztőrendszer daganatai közül a gégerákra hajlamosító tényezők a szájüregi rákok kialakulásáért is felelőssé tehetők. A szájüregben előforduló gyulladások kelthetnek fekélyeket, amelyek elrákosodhatnak. A nyelőcsőrák előfordulása férfiaknál gyakoribb mint nőknél. Kockázati tényezők a dohányzás és az alkoholfogyasztás, a túl forró és a túl fűszeres ételek. A gyomorrák kialakulásáért a rossz táplálkozási szokáson kívül a fekélybetegség és a gyulladások is elősegítő tényező lehet. A vastagbél- és végbélrák jellegzetessége, hogy sokáig tünetmentes marad, így amikor a beteg orvoshoz kerül, már kiterjedt a daganat. A máj, az epeút és a hasnyálmirigy rákjának előfordulásában szerepet játszik a vírusfertőzés, az alkoholfogyasztás. A női nemi szervek daganatai közül leggyakoribb a méhnyak-, a méhtest-, a petefészek és az emlőrák. Oka lehet a kezeletlen gyulladások, vírusfertőzések és a nemi betegségek. Férfiaknál gyakori a prosztatarák. A veserák is az előzőekhez hasonlóan férfiaknál nagyobb gyakoriságot mutat. A bőr daganatai a nem gyógyuló sebekből indulnak ki, illetve az ultraibolya sugárzás is felelőssé tehető. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a légzőrendszeri daganatokat, kialakulásukért a gyulladások, a környezetszennyezés és a dohányzás is felelős. TÍZPARANCSOLAT A ROSSZINDULATÚ DAGANAT BURJÁNZÁSA ELLEN 1. Kockázati tényező a dohányzás. A dohányosok veszélyeztetik a környezetükben élőket is! 2. A túlzott alkoholfogyasztás árt. El kell érni a kulturált, szociálisan elfogadott mértékű alkoholfogyasztást. 3. Korlátozza azon élelmiszerek fogyasztását, amelyek tartósítószereket tartalmaznak. 4. Fogyasszon friss zöldséget (jótékony hatású a hagyma és a fokhagyma az antioxidánsoknak köszönhetően) és gyümölcsöt, magas rosttartalmú gabonaféléket. 5. Előzze meg az elhízást, csökkentse az állati eredeti zsírok használatát. 6. Sajátítsa el a helyes stresszkezelési módokat, ne feledkezzen el a rendszeres testmozgásról. 7. Legyen óvatos napozás közben, főleg dél körül. Használjon napszemüveget és magas védőfaktorú napozókrémet. 8. Azokban a családokban, ahol daganatos betegség fordult elő, rendszeres orvosi szűrővizsgálatokra van szükség. 9. Preventív szűrővizsgálaton a felnőtt lakosságnak legalább évente egyszer tanácsos lenne részt venni. 10. A nők végezzék el mellük rendszeres ellenőrzését, de ez az önvizsgálat nem helyettesíti a szűrővizsgálatot. AMIT ESETLEG (NEM) TUD… Karcinogén: anyag, amely rákos sejtburjánzást válthat ki. Karcinóma: a hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganat. Radiofarmakum: az orvostudomány által használt radioaktív szer a daganatos megbetegedések diagnosztizálásánál és terápiájánál. HOGYAN VIZSGÁLJÁK ÉS HOGYAN GYÓGYÍTJÁK A RÁKOT? A betegek rákos megbetegedésének megállapítása, felismerése során a legfontosabb szerepet még mindig a röntgen játsza. A megfelelő röntgenkészülék többnyire minden kórházban és rendelőben megtalálható. Modern diagnosztikai eszköz a komputertomográfia (CT), amely összekapcsolja a röntgentechnikát a felvétel számítógépes kiértékelésével. Rétegfelvételt készít. A sugárral dolgozó orvosi technikák figyelik a kontrasztanyag átjárását vagy lerakódását az adott szövetben vagy szervben és így felfedik a károsodott helyeket. Az ultrahangnak főleg a rák megállapítása során van szerepe, elsősorban a hasi szervek, a prosztata és a női nemi szervek területén kialakuló betegségek esetén. Korszerű diagnosztikai eljárás a nukleáris mágneses rezonancia (NMR): erős mágneses térben a szabadon mozgó atomok (leggyakrabban hidrogénatomok) a szervezetben a tengely alapján azonos helyzetbe rendeződnek. Az elrendeződés gyorsasága nemcsak az egyes szervekben különbözik, de a daganatban is. A számítógép ezen adatokat regisztrálja és feldolgozza. Máskor az endoszkópokat használják fel, amely a száloptika segítségével a daganat közvetlen megfigyelését teszi lehetővé. Az eljárás révén szövetmintát tudnak nyerni a daganatból. Minden évben körülbelül további 60 ezerrel nő nálunk a rákos betegek száma. Különböző típusú kezelések várnak rájuk: Sebészi: lényege a daganateltávolítás a páciens testéből. Sugárkezelés (radioterápia): gátolja a daganatos szövet növekedését. Hatalmas kobaltégős berendezéseket, lineáris gyorsítókat és betatronokat használnak erre a célra. A legrégibb magas energetikai kezelési lehetőség a kobaltágyú. Sugárzásának forrása a 60-as radioaktív izotópot tartalmazó henger, amely felszabadítja a gamma-sugárzást. A berendezés leárnyékolt helyéről a sérült helyre sugárnyalábot küldenek, amelynek nagysága megváltoztatható. Hasonló elven dolgozik a céziumsugárberendezés, amely azonban a 137 céziumizotópot használja fel. A céziumsugarazó gammasugarai azonban alacsonyabb átütőképességűek a kobaltágyúnál. A magas energetikájú lineáris gyorsító X sugarakkal és elektronikus sugárnyalábokkal dolgozik, amelyek elérik a daganatot, miközben kímélik a környezetben lévő egészséges szöveteket. A besugárzott mező akár a daganat gócpontja, alakja szerint formázható és a sugárzás intenzitása modulálható. Teljes működése során akár 70 beteget is besugározhat naponta. A betatront az elektronok körgyorsítójának nevezik. A mágneses indukció alapelvét használja fel. Minden berendezést különálló helyiségben helyeznek el, ahová görbített folyosón lehet belépni az ott dolgozók sugárzás elleni védelmének biztosítása érdekében. A besugárzott beteg pácienst a személyzet ipari televízión keresztül figyeli. A sugárzás hatása elsősorban a rákos sejteket pusztítja, amelyek a környező egészséges sejteknél érzékenyebbek. Ma pontosan elrendezett intenzitású fotonterápiát használnak. Kemoterápia: így jelölik a gyógyszerek (citosztatikumok) adagolását, amelyek károsítják az osztódó daganatos sejteket, de kellemetlen mellékhatásokat okoznak. MILYEN TÜNETEKKEL JELENTKEZIK A RÁK? Az alábbi tünetek valamelyikének felbukkanása esetén a legtöbb esetben nem azt jelenti, hogy ön már megbetegedett, de tanácsos orvoshoz fordulni. A rák korai figyelmeztető jelei: ● Szokatlan váladékozás vagy vérzés ● Megnagyobbodott nyirokcsomók (lágyékhajlat, nyak, hónalj) ● Széklet- és vizeletürítési szokások megváltozása ● Nehezen vagy nem gyógyuló seb (bőr, nyálkahártya) ● Megváltozott anyajegy vagy szemölcs (forma, szín, méret) ● Változatlan táplálkozás melletti súlycsökkenés ● Két héten túl elhúzódó köhögés vagy rekedtség TAKÁCS KRISZTINA |
|||
|
|
|||
| « Vissza | |||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Minden jog fenntartva