Hírek, érdekességekSztárvilágGyógyításSportTáplálkozásSzexUtazásStílusTesztekApa-Fiú
Felhasználói név:
Jelszó:
Belépés
Regisztráció
Kvízjáték
Szakértő válaszol
Szűrőprogramok
Archívum
Szakértőink
Impresszum
Keresés indítása
Terápia őssejttel. Megmentő avagy kárhozat?
Terápia őssejttel. Megmentő avagy kárhozat? Életünk során mindegyikünk több mint 200 féle sejtet hordoz a szervezetében – máj-, agy-, ideg-, csontsejteket, a bőr sejtjeit… Pontosan meghatározott küldetésük van. Léteznek viszont úgynevezett őssejtek, amelyek varázsló módjára ennél többre képesek – különböző szervek vagy szövetek segítségével gyógyíthatnák meg a mindmáig súlyos betegségeket, amelyeket a szakemberek pontosan az adott beteg megrendelése alapján készítenének el.
Sokféle változat
Arra a kérdésre, hogy az emberi test egyes részeit miért nem helyettesítik gyakrabban, ha erre van remény, a beavatottak sok-sok különböző okot sorolnának fel – orvostudományi, technikai és etikai okokat egyaránt. Egyébként a „csodatévő” őssejtre a szakemberek még mindig nem találták meg a pontos, általánosan érvényes definíciót.

Az őssejtek fejlődési potenciáljuk által meghatározottak. Az őssejt kifejezésnek a csíravonallal összhangban van értelme: a csíravonal termékei a petesejt és a spermium, amelyek egyesülésük során létrehozzák az egész szervezetet. A humán petesejt és spermium kapcsolódásából keletkezik a megtermékenyített petesejt – a zigóta. Ez az első 24 óra folyamán jön létre. Ezt követően két sejtre osztódik, ezek négyfelé, és a folyamat így folytatódik tovább. A zigóta folyamatosan képes emberi lénnyé fejlődni. Ahhoz, hogy erre szemléltető példát találjunk, nem kell messzire menni – elég, ha önmagunkra nézünk! Az anyaméhbe beágyazódott zigóta embrióvá fejlődik. Szaknyelven ezt úgy nevezik, hogy a zigóta totipotens (totus = telt), tehát ebből az őssejtből létrejöhet az emberi egyed specializált sejtjeinek összes fajtája.

■3. ÉVEZRED-információ
A zigóta (görögül zygotos = összekapcsolódott) komplett kromoszómakészlettel rendelkező sejt. Habár totipotens, nem képes önmagát megújítani, tehát nem lehet őt őssejtnek tekinteni.

Így születik az élet…
Az őssejt további osztódása négy és nyolc nap között egy blastocysta nevezetű képződményt hoz létre. A sejtek már kezdenek specializálódni, mégpedig úgy, hogy a blastocysta külső rétegéből lesz a placenta, belső rétegéből pedig az embrió. Az embrionális őssejtek pluripotensek, ami azt jelenti, hogy a szervezet legkülönfélébb szöveteinek lehetnek az alapjai, de (ami a legfontosabb!) az anyaméhbe való behelyezésük után sem lehet belőlük egyedet létrehozni. A megtermékenyítést követő 3. és 4. héten a blastocysta belső sejtmasszájából három csíraréteg alakul ki – az ectoderma, mezoderma és az entoderma (az ekto előtag külsőt jelent, a mezo = köztes, etno = belső, benti), ezekből a rétegekből fejlődnek ki az embrió különböző szervei. A megtermékenyítést követő 12. hétig alakul ki a magzat (fetus), amely az élethez szükséges összes testszervvel rendelkezik. A testben lévő valamennyi szövet az úgynevezett differenciálódás során keletkezik az őssejtből. Néhány szakember azonban pontosít: „A differenciált sejt magasan specializált funkciókat végez. Például a vörösvérsejt – az erythrocyta, amely az oxigén szállítását végzi, a vér őssejtek differenciálódása során keletkezik, amelyek a csontvelőben találhatók. A felnőtt szervezetben felnőtt őssejtek találhatók, amelyek a szövetek szerint specifikálódtak. A felnőtt őssejtek képesek önmaguk, illetve a szervezetben a differenciált sejtek megújítására, és ezzel egy időben a sérült szövetek javítását végzik. Az embrionális őssejtektől eltérően differenciálódásuk egy bizonyos szerv sejtjeire korlátozódik.”

■3. ÉVEZRED-információ
Embriónak (csíra) a szervezet korai fejlődési stádiumát nevezzük – az embernél egészen a 8. hétig, amikor is az embrió emberi külsőt kap. Az említett fejlődési stádium a szervek alapjainak a keletkezését fedi.

A sejttípusok nem ismerik a sztereotípiát
A szervezetek evolúciója során az őssejteknek fontos szerep jutott. A többsejtű szervezetek normális fejlődése alatt a sejtdifferenciálódás köztes fokozatát jelentik. Viszont ezzel egy időben a szervezet belső evolúciós tartalékai is lehettek. Feltételezhető, hogy ezért, és más hasonló tulajdonságaiért éppen az őssejt lehetett az a sejtpopuláció, amely segítségével az evolúciós szelekció megvalósult. A felnőtt szervezet szöveteiben a kutatók mindeddig három típusú sejtet fedeztek fel. A sejtosztódásra képtelen differenciált sejteket nem proliferálóknak (statikus populáció az élet megújításának nyoma nélkül) nevezik. Idetartoznak például a szív izomsejtjei (a kardiomyocyták), és az összes típusú neuronok (idegsejtek). A következő típus azokat a sejteket csoportosítja, amelyek proliferálnak (osztódnak, szaporodnak): a) a lassan proliferáló típusúak – például a simaizomsejtek, csontsejtek; b) gyorsan proliferáló típusúak – például a májsejtek (hepatocyták), ínszalagsejtek (fibroplastok), pankreatocyták (a hasnyálmirigy sejtjei) a légúti rendszer epithelialis bélése; c) a nagyon gyorsan proliferálóak – többek között a bélsejtek, vérképző sejtek, és a bőr sejtjei. Ezek akkor győznek meg minket erről, amikor megvágjuk magunkat, és a seb gyógyul. Ezért az azonosan definiált fenotípusú úgynevezett leánysejtek a felelősek (a sejt, szövet vagy szervezet külső jellemzőinek a megjelölésére szolgál). Ezzel ellentétben a statikus sejtpopulációkkal ellátott szövetekben (vázizomzat, idegszövet) csak minimális mértékben valósul meg sejtosztódás, és ezen sejtek többsége egész életünkben a társunkká szegődik.

■3. ÉVEZRED-információ
Az őssejtek nemcsak a felnőtt szervezetben találhatók, ahol állandóan nagy mennyiségű új sejt születik, de azokban a szövetekben is, ahol a sejtpopuláció lassan újul meg.

Állandó megújulásra képesek
A kísérletek azokra a megállapításokra vezetnek, hogy a felnőtt szövetekben az őssejtek feladata az adott szövetben lévő differenciált sejtek számának a megtartása. Laikusan kifejezve, pótolnia kell (főként a sérülések során) az elhalt vagy elveszett sejteket. Valamiféle ellenpólusnak tűnhet az embrionális fejlődés menete, amikor is az őssejtek proliferáló aktivitása elsősorban az összsejtszám növekedéséhez járul hozzá. Az eredmény a szervezet és egyes részeinek növekedése. Ebben a felfogásban tehát őssejtnek lehet tekinteni bármely, magas megújulási képességgel rendelkező sejtet, amely a szervezet egész élete folyamán bír. Az őssejteknek ez a definíciója újonnan a differenciált utódok produkciójának képességével bővült, amelyek bizonyos típusú szövetek számára adottak, a progenitoriális (legkevésbé érett) sejtek által. Az őssejt tehát kevésbé „differenciált” fenotípussal rendelkezik, mint a leánysejtjei, amelyek idővel keletkeznek, ahogyan ezt a sérült bőr példáján bemutattuk. Jelenleg a kutatók többsége azt a nézetet vallja, hogy az őssejtek nem differenciált elemek (specializáció nélküliek), amelyek önmaguk állandóan megújulhatnak. Az említett nem differenciált sejteknek viszont megvan az a tulajdonsága, hogy nagy menynyiségű differenciálódott sejtet hozhatnak létre. Ez a definíció rendezi a fejlődésbiológia élő szervezetek fejlődésére vonatkozó alapelveit, ahol szerepük van mind a belső, mind a külső tényezőknek.

Különböző források léteznek
A szakemberek a múltban a felnőtt emlősök három típusos szövetében tanulmányozták az őssejteket – a csontvelőben, a bőrben és a bélben. Ezután a legnagyobb esély: az emberi embriókból kinyerni őket.

Embriók: az újszülöttek megölése vagy inkább esély?
1998 novemberében prof James Thomson a madisoni Wisconsin Egyetemről (USA) sokkoló hírrel állt elő. A felesleges embriótöbbletekből (emberi csírák) sikerült sejteket elválasztania, és ezzel létrehozni az első emberi embrionális sejtvonalat.

■3. ÉVEZRED-információ
Lényeges, hogy az embrionális őssejtek többsége, amelyet a kísérletek során használnak, az in vitro (kémcsőben) megtermékenyített embriókból származnak.

A Vatikán az abortuszhoz hasonlítja!
Ennek ellenére Thomson bejelentése után a sajtóban világszerte özönlöttek a tiltakozások, elsősorban egyházi képviselők részéről, élükön a Vatikánnal. Más emberek is felháborodtak, akik már magát az embriót is az emberi társadalom teljes jogú tagjának tekintik. Szerintük az embriók használata emberi lény elpusztítása, sőt egyféle kannibalizmus is. Sok politikus és tudós emberiség elleni magatartásként tekint az emberi embrionális sejtek felhasználására. A Vatikán a terhességmegszakításhoz hasonlítja az embriók tanulmányozását. Mások az újszülöttek gyilkolásáról beszélnek, amikor azt állítják, hogy az embrió, magzat és a gyermek közötti különbség egyedül azok korában rejlik. Az orvostudományban használt emberi embriókat érintő sok filozófiai folyamat közös tényezője az a megállapítás, miszerint teljes értékű emberi egyénről van szó, aki kiérdemli azt a tiszteletet, ami egy felnőtt egyedet és emberi személyiséget megillet. Tehát nem csak egy egyszerű sejttömörülésről beszélhetünk, ahogyan ezt a csírák felhasználásának pártfogói állítják.

A rajongók: a szövetpótlás egyenesen a testben növekedhetne!
Az emberi embrionális sejtekkel folytatott kísérletek támogatói így érvelnek: „Ha verne a szívük, az nagy különbség lenne. Viszont az embriók csak sejtcsoportosulások, és nem hagyhatjuk őket lefolyni a lefolyón, amikor más kutatásokra is használhatjuk őket.”

A jövőben az emberi embrionális sejteknek köszönhetően lehetségessé válhat a sérült szervek helyettesítése élő szövetpótlékokkal, amelyek közvetlenül a páciens testében fejlődnének ki, amelynek egyáltalán nem ártanának. Csak az embrionális sejtek képesek a sejttípusok teljes skálájának a létrehozására. Erre képtelenek az úgynevezett felnőtt őssejtek – éretlen sejtek, amelyek a felnőtt emberek csontvelejében és más szerveiben találhatók. Hasonlóképpen van ez a köldökzsinórvér őssejtjeivel is, amelyet a szülés után általában eldobnak.
Az emberi embrionális őssejteket rendszerint azokból a feleslegesé vált embriókból készítik, amelyek a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikákon keletkeznek. A fejlődésük nagyon korai szakaszában, amely során az embriót körülbelül ezer sejt alkotja, külön lehet őket választani, és szövetkultúrákon tenyészteni. In vitro képesek több különböző típusú sejtet létrehozni, és így is vannak meghatározva – mint a szövetkultúrákban található pluripotens sejtek. S hogy mi a motivációja az emberi embrionális őssejtekkel való munkának? Általánosan két fő érv szól mellette. Az első ezeknek a sejteknek a felhasználása az emberi fejlődés különböző szakaszainak, illetve ezek specifikációi vizsgálata során. A másik ok az, hogy az embrionális őssejtek szomatikus sejteket hoznak létre – a sejtek sokszínű skáláját, amelyek nem képesek megújulni, és amelyekből maga az emberi test áll. Az embrionális őssejtek vizsgálatával mélyebben megérthetjük az emberi test sejtjeinek a megújulási folyamatát. Ezeknek az ismereteknek a gyógyítás területén történő felhasználási lehetősége óriási, és az új idegsejtek termelésétől a Parkinson-kóros betegek gyógyításán keresztül egészen azoknak a folyamatoknak a molekuláris szinten történő megismeréséig vezethet, amelyek a daganatok fejlődését irányítják.

Több ezren várnak a fagyasztóban
A korai embrionális őssejteket ki lehet vonni az embrióból, és laboratóriumi környezetben szaporíthatók. A fejlődésük során az egyes sejteket az adott fejlődési pályák felé irányítják, a fejlődési potenciájuk változik, de még így is eléggé széles. Ezek a multipotens őssejtek már csak korlátozott számú fajsejteket képesek létrehozni. Például az agyban lévő őssejtek a fejlődési folyamat végén különböző idegsejteket és segédsejteket hozhatnak létre a központi idegrendszerben. A fagyasztóboxokat, amelyek azokon az asszisztált reprodukciós klinikákon találhatók, ahol az utód után vágyakozó házastársaknak segítenek, több százezer nemkívánatos embrió töltötte meg, amelyeket egy nap úgyis meg kell majd semmisíteni. A „tulajdonosaik” kutatási célokra ajándékozhatják őket.

■3. ÉVEZRED-információ
Csak az USA-ban jelenleg több mint 400 000 olyan embrió van elhelyezve, amelyek az ún. in vitro mesterséges megtermékenyítés során keletkeztek. Viszont a tudományos célra történő ajándékozást csak a szülők három százaléka választotta!

Kisebb, mint egy pont!
Az embriók nem rendelkeznek semmilyen tipikus emberi vonásokkal, természetesen az idegrendszernek még a jelével sem. Hisz az ötnapos embrió kisebb, mint annak a mondatnak a végén lévő pont, amelyet éppen olvasnak. Az elektronmikroszkópnak köszönhetően a tű fokán láthatóvá válik az ötnapos embrió, amelyből rendszerint az embrionális sejteket kivonják. Mi több, maguk az őssejtek még az anyaméhben való beágyazódásuk után sem fejlődhetnek gyermekké. Nem lehet viszont elhallgatni, hogy ezek a specializáció nélküli részecskék képesek bármilyen emberi szövetté átalakulni – egészséges szöveteket és szerveket is létrehozhatnak. 2001-ben a brit parlament engedélyezte az emberi embriók klónozását (a gyermekek reprodukciós klónozásával ellentétben) az orvostudományi kutatások számára. Az úgynevezett terápiás klónozásról van szó. Ennek során a felnevelt sejteket a páciens testébe transzplantálják, aki azelőtt egyben a szomatikus sejt donorja is volt a sejtmag áthelyezése céljából. Ennek az úgynevezett autológ transzplantációnak a során tehát minden a saját szervezetéből származik, amivel biztosított a transzplantált sejtek szövettani egyezése.

■3. ÉVEZRED-információ
Léteznek olyan aggodalmak, amelyek szerint valaki az említett engedélyt kihasználja, hogy embriót ültessen a női anyaméhbe, és később bejelentse, hogy egy klónozott ember jelent meg – az egyik szülő kicsiny másolata. Néhány kutató az állatokon végzett kísérletek tapasztalataiból tanulva figyelmeztet, hogy az embrionális sejtek néha daganatot hoznak létre, vagy nem kívánatos szövettípussá alakulnak át – például csonttá a szívben, amit eredetileg gyógyítaniuk kellett volna!

A felnőtt őssejtek
Anélkül, hogy esetleg tudnánk róla, mindenütt állandóan magunkban hordozzuk az úgynevezett felnőtt őssejteket. A differenciált szövetekben találhatók, és az esetleges regenerációért felelnek, ha például megsérülünk. A felnőtt szervezet minden szerve és minden szövete tartalmaz csekély mennyiségű sejtet, amelyek képesek az önregenerációra – a nagy mennyiségű utód keletkezésének köszönhetően is. A felnőtt őssejtek az embrionálisakkal ellentétben nem képesek a sejttípusok egész skálájának a kialakítására. Feltűnésmentesen viselkednek mindaddig, amíg egy sérülés vagy betegség nem aktiválja őket. Ennek ellenére eléggé nagy flexibilitással rendelkeznek. Például néhány évvel ezelőtt még csak nem is feltételezték, hogy a csontvelő a sejtjei által részt vehet más szervek szöveteinek megújításában. Tehát akkor hol bukkanhatunk rá az értékes életadó kincsre, a felnőtt őssejtekre?

A fő forrás éppen a már említett csontvelő, az erek endotelje (a belsejüket bélelő sejtréteg), a szívben lévő kardiomyocyták. A tüdőben az őssejtek több rétegben léteznek; nem hiányoznak a vékonybél felületéről sem. A hasnyálmirigyben (pancreas) és a májban is megtalálhatók. A máj metabolikus megbetegedését a csontvelő segítségével lehetséges gyógyítani. Habár a vesék nem rendelkeznek felismerhető őssejtzónával, viszont tudjuk, hogy az itteni tubuláris sejtek a sérülés után regenerálhatók. Gazdag őssejttartalék a bőr is, amely számos réteg epitelsejtből áll, az úgynevezett keratinocytákból. Nemrégiben a zsírszövet váltott ki érdeklődést, amikor a liposzukció (zsírleszívás) során egy grammjából 200 000(!) nem differenciált sejtet lehetett nyerni. A szemben is megtalálhatók – a szaruhártyában és a recehártyában, a fogbélben és a vázizmokban is. Az őssejtek kívánatos forrása a köldökvér.

Sok helyen segíthet
A szakemberek csupán a felnőtt őssejteket tesztelik embereken. Lássunk néhány példát, ahol segítenek!

Az agy még mindig rejtélyes terület
Agyunk az egyik legkevésbé felfedezett szervünk. Sok szakember azt állítja, hogy sosem lesz teljesen feltérképezve. Valamiféle kis világűrt képvisel, amelynek nincs határa. Nemcsak struktúrájáról van szó, hanem a pszichéről is, az egyén individualitásával öszszefüggő kérdésekről. Az új ismeretek azt mutatják, hogy az őssejtek egész életünk során léteznek az agyunkban is. Így nemcsak új sejteket lehet létrehozni, de idővel az eredetieket is fel lehet használni. Ez nagyon fontos, főleg gyermekek esetében, akiknek az agya még elég képlékeny.

A szakemberek főleg a funkcionális meghibásodásokra, és gyógyítási lehetőségekre összpontosítanak. Épp a sejtterápia jelent reményt azoknál a betegségeknél, amelyeket egyelőre képtelenek vagyunk gyógyítani, és csak a folyamatukat lassítjuk, illetve enyhítjük a tüneteit. A sejtterápia segítséget ígér a balesetekben történt bénulások esetében, amikor is az agy vagy a gerincvelő egy része sérült. Egy sor olyan probléma megoldását is kínálja, amelyek az agy struktúrájában és funkciójában következnek be az öregedési folyamat során. Csak nemrégiben sikerült megdönteni azt a dogmát, hogy a CNS-ben (központi idegrendszer) lévő neurogenezis az emlősök esetében csak és kizárólag az embrionális fejlődés során és a szülés utáni rövid időszakban megy végbe.

Forradalmi megállapításnak számított az ideg őssejtek bizonyítása a felnőtt agyban. A megfelelő stratégia kifejlesztésének a gondolata, hogy hogyan stimuláljuk a neurogenezist például a neurodegeneratív megbetegedések esetében, vagy az agy, esetleg gerincvelő során, éppen ezért vált érdekessé nemcsak tudományos munkatársak számára, hanem az orvosok és az ipari szféra számára is. A Stemcells Inc. tudósai Palo Altóban (USA), emberi magzatból származó neuron őssejteket ültettek be az egerek agyába. A sejtek megfogantak, és elkezdtek együttműködni. Az agy megbetegedéseinek gyógyítása lehetséges, de még hosszú út vezet ahhoz, hogy ezeket szövetpótlásokkal gyógyítsuk. A transzplantált sejtek képesek lehetnek a neuronveszteségek által keletkezett agyi megbetegedések helyrehozására. Ha a sejttranszplantációt a gyakorlatban szeretnénk használni, megfelelő sejtekhez való hozzáférésre és ezek forrásaira lesz szükségünk. Például a Parkinson-kór gyógyításához szükséges idegsejteket lehetséges az elvetélt magzatból kivonni, de a gyakorlati és etikai akadályok megakadályoznak minket ennek a sejtforrásnak a kihasználásában.

A szív kapott segítséget
A Hannoveri Egyetem kutatói szívinfarktussal sújtott páciensek esetében a saját csontvelőjükből származó felnőtt őssejteket használtak fel, például a csípőből. Ezeket a sejteket injekció útján juttatták a szív ereibe.

A szem a „világító” malacoknak köszönhetően lát
A Missouri Egyetem szakemberei a medúzák ismert fluoreszcens génjét hasznosították, és disznók sejtjeibe ültették be őket. Az így született malacok zöldesen világítottak. A kutatók óvatosan retinasejteket választottak le szemükből, és más, normális malacoknak transzplantálták őket, amelyeknek sérült volt a retinájuk. Így figyelemmel tudták követni, hogyan viselkednek a látószervben a zöld sejtek. És nem csak az állatokról van szó. Az olaszországi Szemsejtek Alapítvány szakemberei egészséges szem szaruhártya-kiemelkedéséből őssejteket vételeztek olyan páciens számára, aki kémiai anyag okozta sérülés hatására nem látott az egyik szemére. Az őssejtekből membránt képeztek, amelyet ezután a kémiai anyag által sértett szaruhártyára helyeztek. A nagy adag őssejt segített az új és egészséges szövet növekedésében – ugyanúgy, mint ahogyan a lehorzsolt térd is beforr.

Fél a daganatoktól?

Rákos sejtburjánzás! Nincs talán még egy ilyen szókapcsolat, amely nagyobb iszonyt keltene az összes generációhoz tartozó emberekben. Viszont mindegyik rákos megbetegedés más, sok alakban támad.

A daganatok lehetnek jóindulatúak (benignus), de rosszindulatúak is (malignus). Sajnos a rákos megbetegedések száma nálunk egyre nő. Szerencsére csökken a halálozás, mivel az emberek már idejében, mielőtt már késő lenne, elmennek az orvoshoz. A csökkenésben igen nagy szerepe van a különböző szűrővizsgálatokat népszerűsítő programoknak, előadásoknak. Egyre több tudományos munka mutat rá arra, hogy a daganatok normális őssejtekből keletkeznek. Épp a daganatos őssejtek azok, akik a daganatok malignus növekedéséért felelősek. Hogyan keletkezik az ilyen, esetleg halálos daganat? Az élő szervezetre az élete során állandóan hatással vannak a kémiai, fizikai, biológiai befolyások, amik a sejtjeiben mutációs változásokhoz vezethetnek.

Tradicipnális mechanizmus
A mutációk nagy része állandóan javítás alatt áll, vagy a súlyosan sérült sejtek a természetesen szabályozott sejthalállal halnak el. Ha ezek a tradicionális mechanizmusok felmondják a szolgálatot, a sejtben egyedi esetben bekövetkezik azoknak a génmutációknak az akkumulációja, amelyek a sejt növekedését ellenőrzik, és amely az aktiválásához – iniciációjához – vezethet. Ez gyakran az őssejttel esik meg – a daganatos őssejt tobzódni kezdhet. A leukémiában szenvedő pácienseknél a köldökből származó vérrel és a csontvelővel történő kezelés már sokszor meggyógyította
a betegséget. A donorvér őssejtjei más esetekben elnyomták többek között a hasnyálmirigy és a petefészek daganatos betegségét.

■3. ÉVEZRED-információ
A normális sejt rákossá válásának folyamata, és a klinikailag megállapítható daganat felfedezése sok lépésből álló folyamat, amely hosszú időt vehet igénybe. Tehát nem rögtön jelenik meg, hanem néha csak évtizedek elteltével. Ezért olyan fontos a megelőzés.

Koukal Mihály
« Vissza
Készítette a Netfórum kft. (2006)
Minden jog fenntartva